A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 2. 1975 (Debrecen, 1975)

Tanulmányok - Mervó Zoltánné: A debreceni leányiskolák történetének főbb kérdései a XIX. század második felében

2. „Rövid polgári és természeti és mértani földrajz" 1867-1890-ig 16 kiadást ért. 3. „Rövid természetrajz" 1869-1889-ig 14 kiadásban. 4. „Magyar történet" 1869-1882-ig 5 kiadás. 5. „Keresztyén Egyháztörténet" 1870-1884-ig 6 kiadás. 6. „Debreceni ABC-e" 1871-1888-ig 10 kiadás. 7. „Rövid magyar neylvtan" 1871-1873-ig 2 kiadás. 8. „Rövid alkotmánytan" 1872-1886-ig 4 kiadás. 9. „Természettan" 1874-1879-ig 2 kiadás. 10. „Rövid időszámlálás és helyismeret" 1875. 2 kiadás. 11. „Képek a magyarok történetéből" 1877-1890-ig 2 kiadás. Lévai Lajos Kis Csapó utcai ref. leányiskolái tanító a földrajz tanításához ké­szített új szemléltető térképet. A Csapó utcai leánytanító az 1866-ban újonnan épült iskola számára az alábbi taneszközök biztosítását kérte :34 35 1. „Számológép, mely nélkülözhetetlen taneszköz kezdő gyermekeknél, mivel ennek segítségével van szemléletileg valamely mennyiség előtte s alapos ismeretére csak így juthat az egységnek. 2. Az Árvái ABC-hez kívántató kártyabetűk, fali olvasótáblák, és szemlél­tetési ábrák, melyek a sikeres olvasás tanításához elkerülhetetlenül szükségesek. Ezeknek hiányjával az olvasás és írás tanításnál a leg­újabb rendszer szerint amint az előgyakorlatokat elvégeztük, egy napig sem lehetünk. 3. A földrajz tanításához először is Magyarország térképe, tovább Európa ismertetéséhez Európa térképe és egy földgömb szükségeltetik". Az iskolaszéki jegyzőkönyveket lapozva megállapíthatjuk, hogy az 1877- től kezdődően Debrecenben folyamatosan megalakult különböző egyházi isko­laszékek az akkori követelményekhez igazodóan betöltötték hivatásukat. Ha nem is sikerült - anyagiak hiányában — az iskolák számát és a tanítói létszá­mot a szükséglethez mérten felfejleszteni, a szándék, mely a tanítás tartalmi ol­dalát kívánta előtérbe állítani, tiszteletre méltó próbálkozás volt. Ezt a felisme­rést erősíti meg az 1893. június 30-án készült iskolaszéki jegyzőkönyv bejegy­zése, amely szerint „ . . . tanítóinknak olyan fizetést akarunk adni, hogy ne gon­doljanak eltávozásra. Olyan iskolai rendtartást készítsünk, ami a tanítói mun­kát egyöntetűbbé, módszeresebbé, a tanítást értelmi és gondolkodást fejlesz- tőbbé tegye. Az értelem fejlesztése, az önálló gondolokdás emelése mellett el kell tűnnie iskolánkból a magoltatásnak, a lélekölő könyvnélkül való tanítás­nak, mert ez nem nevel gondolkozó embereket".33 Az alsófokú leánynevelés iskolarendszerének és tanügyi igazgatásának kér­déseit átvizsgálva - teljesség igénye nélkül - megállapítható, hogy a népisko­lai törvény életbelépése óta a íejlődés mind a szervezeti, mind a tanügyi ellá­tottság szempontjából határozott vonalban emelkedett ki. Erre utal az előzők­ben közölt statisztikai táblázatok anyaga, a felvetődött problémák széleskörű megvitatása és az állásfoglalások nyomán megszületett intézkedések sora is. Mindezek azonban korántsem igazolják azt, hogy az oktatás eredményes­sége elérte volna a népoktatási törvényben előírt követelmények szintjét. Ha a 34 TREL. közgy. iratok, alapszám 10. 1866. okt. 28. 35 Eletánty Sándor: A debreceni evangélikus elemi iskola ötvenéves története 1886-1936. Debrecen, 1936. 10. old. 40

Next

/
Oldalképek
Tartalom