A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 2. 1975 (Debrecen, 1975)
Tanulmányok - Módy György: Újabb adat Báthory Gábor által megadományozott hajdúkról
A Hosszúpályi részbirtokába telepített hajdúk kiváltságlevelét nem ismerjük, viszont említi a Hosszúpályiban lakó hajdúk kapitányát Báthory Gábornak a tépei hajdúk részére 1613' május végén vagy június első napjaiban kiadott szabadságlevele.14 Lorántffy Mihályné Kamarás Borbála 1608. június 11-én kelt tiltakozólevele viszont hitelesíti, hogy hajdúk birtokot nyertek Hosszúpályiban ez előtt az időpont előtt. Pocsajról eddig úgy tudtuk, hogy oda és a szomszédos Csalánosra I. Rákóczi György és felesége Lorántffy Zsuzsánna (Lorántffy Mihály és Zeleméri Kamarás Borbála leánya) telepített le 60 hajdúvitézt ottani jobbágyaik közé magánföldesúri hajdúként.15 Az általunk ismertetett oklevél szerint viszont már Báthory Gábortól adományt nyertek hajdúk Pocsajban. Téglásról csak annyit tudtunk, hogy oda Rákóczi György, akkor még Bethlen Gábor fejedelem felső-magyarországi hadainak főparancsnoka, telepített le 1621. augusztus 22-i oklevelével ottani részbirtokára 43 hajdút.16 Az ismertetett ellentmondó oklevél alapján több mint feltételezhető, hogy Tégláson ténylegesen már Báthory Gábor adományából megülhettek hajdúk. Mo- nostorpályi, Macs, Bánk, Szentdemeter és a négy Közép-Szolnok megyei falu részbirtokának hajdúk részére történt adományozásáról az 1608. június 11-i oklevél az első fellelt adat. Külön kérdést vet fel Szoboszló szereplése a Lorántffyné tiltakozásában. Annak ellenére, hogy az oklevélben ugyanazt a Médy Istvánt említik, aki Bocskainak a lovashajdúkat Szoboszlóra telepítő 1606. szeptember 2-án kiadott oklevelében szerepel, a tiltakozás nem újólagosán Bocskai, vagy legalább is nemcsak az ő adományozása ellen történhetett. Két eset állhat fenn: a lovas- hajdúk a fejedelem kiváltságolásával Szoboszlón a tokaji várhoz tartozó részbirtokot és azokat a birtokrészeket, amelyek - mint az adománylevél mondja „ezen zavaros időkben" Bocskai rendelkezése alá szálltak - nyerték el. A Dobó Ferenc, majd a Lorántffyné újólagos tiltakozását eszerint értelmezhetnénk úgyis, hogy ezek a jobbágytelkek lehettek a ruszkai Dobó családé. A második, sokkal valószínűbb eset az, hogy az 1607-től feltűnő Kisszoboszló kivételével újabb szoboszlói birtokrészeket valóban Báthory Gábor adományozott hajdútiszteknek, elsősorban Médy Istvánnak és ezek voltak 1602 előtt ruszkai Dobó II. Ferenc, 1602-1608 között pedig Lorántffyné földesurasága alatt. Ezt a második elképzelésünket erősíti az, hogy az 1607 után továbbra is feudális függőségben maradt és 1667. körűiig jobbágyfalu, Kisszoboszló birtokosai között sem a Dobó család leszármazottaival, sem Lorántffyné örököseivel nem találkozunk. így szinte bizonyosra vehetjük, hogy a XVI. század végi Szobosz- lót és külső határát három lépésben szerezték meg a hajdúk: először Bocskai adományából megkapták a tokaji várhoz tartozó részbirtokot és még néhány jobbágytelket 1606 őszén. A falu kisebbik része ekkor a középkori birtokoscsaládok kezén maradt; másodjára Báthory Gábor feltehetően 1608 májusában adományozott a már Szoboszlóra telepített hajdúk tisztjeinek, elsősorban a névszerint is idevonható Médy Istvánnak olyan jobbágytelkeket, melyek a ruszkai Dobó család szoboszlói részbirtokához tartoztak s Dobó II. Ferenc hagyatékából Lorántffyné Kamarás Borbála jussát képezték, végül 1667 körűitől 14 l/o.: 192-194. old. 15 Uo.: 241-242. old. 16 Uo.: 225-227. old. 22