A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 1. 1974 (Debrecen,1974)
Dankó Imre: A debreceni vásárok vonzáskörzete a XVIII-XIX. sz. fordulóján
A DEBRECENI VÁSÁROK VONZÁSKÖRZETE A XVIII-XIX. SZÁZAD FORDULÓJÁN Dankó Imre Az árucsere gazdasági-társadalmi körülményeinek, hatásainak, széleskörű összefüggéseinek vizsgálata az utóbbi időben a történelmi kutatások érdeklődésének előterébe került.1 Különösen elmondható ez a néprajzról, ahol a korábbi érthetetlen elhanyagoltsággal szemben napjainkban egy eddig soha nem látott érdeklődés támadt az árucsere (illetve ezen belül a vásárok, piacok) néprajza iránt.2 Az árucsere általános történelmi, aztán néprajzi kutatása összefüggésben áll az ezekben a tudományágakban figyelembevett új szempontokkal (társadalomtörténet) és alkalmazott módszerekkel (életmódkutatás), valamint kutatási viszonyulásokkal (funkcionalizmus, struktualizmus). Általános jellemzésként elmondhatjuk, hogy a korábbi kutatás nem elégítette ki a jelenségeket társadalmi összefüggéseiben vizsgáló, egy-egy kor alapvető kérdéseire konkrét választ adni akaró, egzaktságra törekvő, újfajta tudományosságot. Ezért nemcsak új módszerek után kutatott, hanem olyan megfelelő kutatási tárgyak után is, amelyek többszörös összetettségüknél, de méginkább általánosságuknál, az élet minden területére kiterjedő relációiknál fogva a lehető legköny- nyebben tudnak egyszerre mindenről felvilágosítással szolgálni; azaz koncentrált tárgykörök. Korábban a néprajztudomány a települést, az építkezést és a velük nemcsak összefüggő, hanem az előzőekkel egynek vett lakásbelsőt, lakáskultúrát állította ilyen általános, az élet minden területére felvilágosítással szolgáló tárgykörnek. Sokszor idéztük Bátky Zsigmond idevonatkozó szavait: „A lakóhelyek, telepek, főként pedig az épületek fejlődésének tanulmányozása egyik legvonzóbb, legtanulságosabb és éppen ezért igen gyakori témája az ember tárgyi világával foglalkozó kutatásoknak. E fejlődés az emberi művelődés történetének legmegbízhatóbb tüköré: minden olyan lépés meglátszik benne, mely a művelődés útján előrehaladást jelent.''3 Korunk tudományossága az árucsere kutatásában egy, a település, az építkezés, a lakberendezéshez hasonló, az emberi művelődéstörténet felől legszélesebb skálán tájékoztató megbízható kutatási tárgykört vél felfedezni. Ennek a nagyjelentőségű felfedezésnek megfelelően ezt a fontos tárgykört, más különböző tudományágak felől is igyekszik megközelíteni, felderíteni. Viszonylag legjárhatóbb az út a történettudomány, különösen a gazdaságtörténet oldaláról. Itt már a múltban is több eredményes kutatás folyt és sok nagyértékű feldolgozás készült, amelyek egy-egy kor, egy-egy ország vagy táj, esetleg város kereskedelmével foglalkoztak/* De akadtak olyan munkálatok is, amelyek egy-egy áru kereskedelmét vizsgálták.5 Tekintettel arra, hogy ezek a történeti kutatások, illetve feldolgozások sok-sok, a néprajztudomány által is felhasználható adatot tartalmaz135
