A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 1. 1974 (Debrecen,1974)
Komoróczy György: A királyi biztosság és a debreceni királyi biztosságok 1778-ig
A KIRÁLYI BIZTOSSÁG ÉS A DEBRECENI KIRÁLYI BIZTOSSÁGOK 1778-IG Komoróczy György I. A királyi biztosokról Az uralkodók mindenkor arra törekedtek, hogy politikai szándékaikat a helyi érdekekkel szemben érvényesítsék. Ezt a törekvést az államigazgatás szervezeteinek fejletlensége idején rendeletek útján kívánták eredményessé tenni, egyes esetekben királyi személyeket bíztak meg azzal, hogy a rendeletek végrehajtásáról tájékozódjanak vagy egyáltalán a területek önkormányzati szerveivel a királyi elhatározást közöljék. Az átmeneti feladatokkal megbízott személyek a királyi biztosok elődeinek tekinthetők. A királyi biztosi intézmény Európa-szerte a hanyatló feudalizmus idején vált egyre inkább a központosító államhatalom eszközévé, amikor már kifejlődőben voltak a polgári államigazgatás szervezetei, de működésük még korlátozott volt. Magyarországon az önkormányzati joggal bíró egyes középszintű rendi szervezetek, mint néhány vármegye és szabad királyi város már csak amiatt sem vették mindenkor figyelembe a királyi rendeleteket, mert nálunk egy több ország felett álló uralkodó volt, ami az érdekek összeütközésére számtalan okot szolgáltatott. A királyi biztosok emiatt magának a Habsburg uralkodók állam- hatalmának érdekképviselői voltak a rendi-partikuláris érdekekkel szemben. A királyi biztosi intézmény fokozatosan, de főként a XVII. század óta, alapvetően az államhatalom erősödésére, a rendi érdekek háttérbe szorítására irányuló átmeneti szervezetté vált azáltal, hogy befolyást gyakorolt az önkormányzat gazdálkodására, a tisztújításra, a választott testületek és a társadalom elégedetlenkedő tömegei közötti kapcsolatok tisztázására. Kétségtelen, hogy a biztosok a rendi magyar államon belül fejtették ki működésüket, tehát nem tekinthetők az államrendet és igazgatási rendszert megváltoztató szerveknek, hanem egyszerűen olyanoknak, mint amelyek elsősorban a Bécs irányítása alatt álló feudális állam érdekét képviselik az önkormányzati szervezetek partikuláris érdekeivel szemben. A magyar közigazgatás történetében a királyi biztosok szerepe akkor vált egyre erőteljesebbé, amikor 1526 után az uralkodó személye Magyarországot a Habsburg birodalom keretébe kapcsolta és igyekezett a három részre szakadt országban is azokat a kormányzási módszereket megvalósítani, amelyek az osztrák örökös tartományokban érvényesültek.1 Az államigazgatási intézmények sorában már közvetlenül a mohácsi vész után, elsősorban a polgári jellegű pénzügyigazgatás érdekében, megszervezték a magyar pénzügyigazgatás hálózatát, általános közigazgatáspolitikai okokból 59
