A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 1. 1974 (Debrecen,1974)
Mervó Zoltánné: A leányok iskolai oktatása Debrecenben a polgári forradalom előtt
főigazgató, Tokody György mindenkor jóváhagyta a kinevezéseket. Kéri a Tanács a Helytartótanácsot, hogy „ . . . megbizonyitott ususunk gyakorlásába bennünket tovább is meghagyni és abban védeni kegyelmesen méltóztassék".38 A Helytartótanács magáévá tette a város álláspontját, és a továbbiakban a kinevezés jogát a tanács saját hatáskörében gyakorolta s az alkalmazottak fizetéséről a házipénztár útján gondoskodott. A nemzeti iskola tanulmányi munkája Debrecen tanácsa 1784. július 12-én 8 pontból álló információt adott a nemzeti iskoláról. E jelentésből tudjuk, hogy a népiskolának ekkor 2 tanítója van Radványi Antal és Madai József személyében, előbbi 200, utóbbi 100 Ft fizetéssel. Természetbeni juttatás címén 6 köböl búzát, 4 m3 fát és az iskola épületében lakást kapnak. Németül gyengén tudnak, de ennek ellenére az I—II. osztályban taníthatnak. Külön német tanítók alkalmazását a tanács nem tartja szükségesnek, mert egyrészt a kiadásokat a házipénztár nem bírja el, különben is a tanács német nyelv tanulása előtt a magyar nyelvben való jártasságot tartja fontosabbnak. A tanításhoz két tanterem áll rendelkezésre. A tanulók száma egyik osztályban 40, a másikban 16. Az oktatás vegyes osztályokban folyik. A hittant piarista hitoktató tanítja. A rektori teendőket a polgármester (consul) látja el, aki ezért rendes illetményein felül természetbeni járandóságot élvez. Az iskola benépesülését, oktatói munkáját 1798-tól követhetjük nyomon, mivel ekkor keletkezett az előmenetelről szóló első tudósítás. A Ratio Educationis előírta a nemzeti iskolák tanítói számára a félévenkénti jelentéstételi kötelezettséget, melyben számot adtak a tanulók létszámáról, a szülők társadalmi és vagyoni állapotáról, a tanulók előhaladásáról tantárgyankénti felsorolással, ezen felül osztályozták a gyermekek szellemi képességét, tehetségüknek alkalmazását (szorgalmát), véleményt mondtak erkölcsi magatartásukról, szá- montartották hiányzásukat s ezek okát. A debreceni nemzeti főiskola első osztályába járó tanulók előmeneteléről az 1798/9. iskolai év II. feléről a tanító az alábbi jelentést tette:39 „Tanulók száma: 44, ebből leány 22. Vallás: róm. kát. Szülék állapotja: 18 polgár, 8 nemes, 13 nemtelen, 4 árva, 1 militaris. Az oskolába lett befogadásoknak ideje: 1798. nov., 1799. ápr. Tantárgyak: Keresztény tudomány: A keresztény katolika tudományból 2. főczikkelyt elvégezték, némelyek pediglen 3-5 czikkelyben is gyakoroltatnak. A három táblák: a három táblákat megtanulták. Ékes írás: Ékes írásnak I—II. részét elvégezték. Iskolabeli rendtartás: minden nap gyakoroltatott. Helyesírás: Az 1. főczikkelyből három szakaszokat tanultak. Biblia: Az ó testamentumi történetekből 5 fő czikkelyt. Számvetés: Az összeadást és kivonást megtanulták. Olvasás: A magyar és német olvasásban minden nap gyakoroltattak." Elmebeli képességük tekintetében: középszerűnek minősített a tanító 30 gyereket, jó elméjű 11, tompa eszű 3. Tehetségük szerint: dicséretes 11, rest 3, jó 30 tanuló. 46
