A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 1. 1974 (Debrecen,1974)

Mervó Zoltánné: A leányok iskolai oktatása Debrecenben a polgári forradalom előtt

Erkölcseik: fiúk esetében: jámbor, jó erkölcsű, csendes, rosszerkölcsű, leányokra : „szelíd" meghatározást alkalmazott.

Számontartották a hiányzást (elmaradást), melyek „restség" vagy „betegség" miatt következtek be.

A későbbiek folyamán ilyen részletes beszámolók nem készültek, mert általában csak a gyermekek nevét, s tanulmányi előhaladásuk szerinti értékelését közlik pl. jelesebb olvasók, első rendbéliek, a foglalók közt jelesebbek, betűk ismérő stb. A tanulók csoportosítása sem követi a ref. leányiskolákban alkalmazott megkülönböztetéseket, mint pl. nagykatekhizálók, kiskatekhizálók, АВС-sek. Itt „olvasókkal", „könyvből foglalókkal" és „kezdőkkel" találkozunk 1816/17. tanévben, míg a következő esztendőben a II. classisbeli olvasók, kis olvasók, nagy foglalók, kis foglalók, betű ismérők felosztásával találkozunk. A tanulók létszámáról adatok hiányában teljes képet nem adhatunk. Annyit tudunk, hogy 1802-ben: 15, 1815-ben 18, 1816/17-ben: 33, 1817/18-ban: 40 leánygyermek tanult a vegyes osztályokban.

1821-től a leányok oktatása külön tanteremben folyt, melyhez egy kisebb szoba is tartozik, „amelyben a nagyobb leánykák varrásra taníttatnak". Előnye volt tehát a nemzeti iskolának a református iskolákkal szemben, hogy itt már 1821-től megvalósíthatták a munkaoktatást, melyre más iskolákban részben tanítónő hiányában, de az iskolaépületek állandóan kifogásolt állapota, és nem utolsó sorban az egy tanítóra eső nagy tanulólétszám következtében nem kerülhetett sor. A tanítónő 1823-ban 42 leányt tanított, 1828-ban 41-et. A tanulókat I. és II. osztálybéliekre osztva tanította.

,,Az 1. osztályosok - összesen 8-an - a magyar katekhizmusból a keresztény hitről, reménységről és szeretetről 3 fő cikkelyt tanultak az I. félévben, a német középszerű katekizmusból a keresztény szeretetről 1 fő czikkelyt végeztek, a Szentírásból 10 cikkelyt tanultak, az oskola rendtartását egészen végezték, a számvetésből az öszveadást, kivonást és sokszorozást tanulták.

A II. osztályban a középszerű katekizmusból a keresztény reménységről egy fő cikkelyt, a német középszerű katekizmusból s Reménységről egy, a Hitről 8 ágazatot, a Szentírásból 6 cikkelyt, a számvetésből az összeadást, kivonást és sokszorozást tanulta 6 fő.

Kis olvasók 15-en a középszerű katekizmusból 12 ágazatot tanultak, Foglalók a kiskatekizmusból a keresztény hitről, reménységről 2 cikkelyt vettek át." Létszámuk: 12.

Az iskolában a tabellák (valószínűleg órarend) szerint folyt a tanítás délelőtt és délután 2-2 órában, kivéve a szerdát és csütörtököt, amikor 3-4-ig vallásoktatás volt. A rendelkezésre álló 24 órából 3 vallásoktatásra, 3 bibliatörténetre, 4 olvasásra, 4 betűvetésre (kapcsolásra), 4 betűismeretre, 2 írásra, 2 számtantanításra szolgált. A nagyváradi főigazgató a királyi rendeletre utalva utasítást adott, hogy a diákok a processiókon, valamint a tanítási napokon a tanítás előtt, vagy után misén kötelesek résztvenni; Mindszentkor, Karácsonykor, Húsvétkor, Pünkösdkor és Mária menybemenetelekor gyónni és áldozni kell.3'

Miután a nemzeti iskolák vizitációs jegyzőkönyveivel nem találkoztunk, az elért eredményekről semmit sem tudunk. Összehasonlítva azonban a két iskola tantervét, láthatjuk, hogy itt ugyan német nyelvű oktatás is folyt, viszont kevesebbet tanultak meg számtanból, a földrajz tanításának pedig nyomával sem találkozunk.

47