A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 1. 1974 (Debrecen,1974)
Bényei Miklós: Debrecen reformkori művelődéstörténetének néhány kérdése
hívták oda tanárnak, de ő inkább Debrecenbe jött. 1838-ban a két Bolyai előtt elnyerte a lipcsei Jablonowski Társaság pályadíját a képzetes mennyiségek (komplex számok) elméletéről írt dolgozatával: Auf dem Gebiete der Mathematik . . . Sorszámtana (1845) a logaritmussal foglalkozik, a vitaanyagot tartalmazó Négyes kistükör (1848) zöme szintén a képzetes mennyiségekkel. Szé- nássy Barna szerint nem tartozott kora legjelesebb magyar matematikusai közé, ötletei azonban jelentősek: vegyészeknek szóló matematikakönyv gondolata (megérezte a kémia matematizálásának lehetőségét, messze megelőzve mindenkit) ; a matematikaoktatás reformja stb. Ö kezdeményezte matematikatörténetünk első komolyabb vitáját, s az ő szorgalmazására létesítették a kollégiumi Füvészkertet, a debreceni botanikai oktatás és kutatás fontos bázisát.45 Csécsi Nagy Imre írta az első magyar geológiai munkát, 1842-ben: Földünk s nehány nevezetesb ásvány rövid természetrajza; ezért választották be a Tudós Társaságba. Korábbi művei más témakörben mozogtak: A botanikai műnyelv javításáról (1824), Mi jótékony befolyása van a természeti tudományoknak a többi szaktudományokra? (1839). Az utóbbi tanári székfoglalónak készült; izgalmas, időszerű kérdést feszeget.46 A műszaki tudományok, közelebbről az építészeti technológia területén úttörő jellegű Beregszászi Pál elméleti munkássága. Az építés tudománya... c. négy részből (1819, 1824, 1846, 1863) álló könyvében az építészet technikai tudnivalóit, esztétikai szabályait foglalta össze és rendszerezte kiváló szakértelemmel, kora színvonalán; „az építészeti szakkifejezések magyarra ültetésében pedig máig maradandó érdemei vannak".47 ÖSSZEGEZÉS Magyarország kulturális centruma a reformkorban már elvitathatatlanul Pest-Buda. Mellette csak egy-két város tekinthető művelődési tényezőnek. Talán sikerült bebizonyítani a fentiekben, hogy Debrecen még mindig közéjük tartozott, bár korábbi súlya csökkent. Színtiszta magyarsága, az írni-olvasni tudás átlagon felüli aránya, a kollégiumi növendékek nagy száma, a viszonylag széles kulturális közeg, a korszerű ismeretek, múveltséganyag, a haladó eszmék - felvilágosodás, hegeli filozófia, romantika, liberalizmus, sőt kicsiny sugárban a korai szocialisztikus tanok - folyamatos beáramlása, a számottevő, sokszor úttörő értékű tudományos eredmények a jelentősebb pozitívumok. Emellett látnunk kell a negatívumokat is: a tömegek kulturális közömbössége és elmaradottsága, a református egyház ideológiai monopóliuma, a vallás fékező hatása, a városi és egyházi vezetés konzervativizmusa, a művészetek és az irodalom viszonylagos fejletlensége, stb. Nehezen találtak lendületre a reform- törekvések, a progresszív eszmék csak a korszak vége felé értek tettekké; ekkor jelentkeztek először a forradalmi gondolatok is. A reformkor küszöbén Debrecen szellemi életét a beszűkülés, a megmerevedés jellemezte. Az oldódás az 1830-as években indult meg, a polgári forradalmat megelőző évtizedben pedig már mozgalmas kulturális élet folyt a városban. Debrecen reformkori művelődéstörténete súlyos ellentmondásokkal terhes, messze áll egy harmonikusan fejlődő kulturális közösségtől. Mindennek ellenére a város mégis jelentős kulturális központ, nemzeti művelődésünk jelentős tényezője. 214
