A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 1. 1974 (Debrecen,1974)
Bényei Miklós: Debrecen reformkori művelődéstörténetének néhány kérdése
torok polgári életeszményt hirdettek; szemükben a munka, a szorgalom és a takarékosság a legszebb erények, a restség, a hanyagság viszont rút tulajdonságok. Felismerik a világi, anyagi javak értékét, hasznát, de szigorúan elítélik a legkisebb pazarlást is. Magától értetődik, hogy a vagyon, a siker forrását az isteni gondviselésben látják. Pozitív mozzanat a cselekvő hazaszeretet propagálása: „A melegen szeretett föld csak úgy lehet boldogító, ha nem csak szivünk szeretete, hanem kezeink munkái is látszanak azon" - hangoztatja 1843-ban Fésős András.2 Az alkotó, a természet felett diadalmaskodó ember himnikus dicsérete zeng ki Könyves Tóth Mihály temetési beszédéből: „És mégis a' porból alkotott ember, a meghódított földnek, 's a rajta lévő minden teremtményeknek győzedelmes urává magasodik. Tetszése szerént parancsola a föld sik tábláinak, hogy számára mit teremjen, 's még a' termékeny erőt is sokszorosan neveli kezének munkája által. Az előle, völgyben alant járó elől, magasságba emelkedett bérczet kinszeriti, hogy gyomrából a rejtett kieset, számára adja ki. A' tenger sima területén, e' föld kerekségét mint tulajdon birtokát, szelek' szárnyain futja bé; 's világszerü utazásaiban, a fentvilágló csillagokat, kalauzokul rendeli".3 A nemzet, a haza sorsa az 1840-es évek fiatal lelkipásztorainak gyakran visszatérő témája. Fésős és Könyves Tóth friss szellemet, új hangot hoz, az igehirdetés demokratikus irányba fordul. Ha óvatosabban is, de követik őket ezen az úton társaik. Fésős a népnevelés, a rabokkal való emberséges bánásmód, az elesettek felkarolásának fontosságáról, a közlekedés és az ipar fejlesztésének szükségességéről igyekszik meggyőzni hallgatóit, s gyakran szól a jobbágyok jogainak kiterjesztéséről/' Könyves Tóth kivételes szónoki képessége, szuggesz- tív egyénisége révén sokakat rádöbbentett a polgári demokratikus követelések - a kapitalizálódás, a korszerű oktatásügy, a szociális kérdések megoldása stb. - jogosságára. Ö már a teológiai dogmák egy részét is megkérdőjelezi, megtámadja. Nem a prédikációiban, hanem egyik cikkében fejti ki, hogy a német filozófia (Kant, Fichte, Schelling, Hegel) és a tapasztalati tudományok (geológia, asztronómia stb.) új eredményeinek fényében tarthatatlanok a dogmatikus tételek, elképzelhetetlen a Biblia szó szerinti értelmezése. Ma már nem Mózesnél kezdődik a történelem, s az özönvíz meséje bizonyíthatatlan — hozza fel példaként.5 Az újracionalista felfogást tükröző gondolatok már a valláson belüli újítás szándékát jelzik, arra utalnak, hogy megkezdődött az ortodoxia vastag falainak az áttörése. Iskolai oktatás Az iskolai oktatás intézményi kereteiről fentebb már szóltunk. A verbális jellegű tanítás és tanulás mellett a múlt század első felében rendszeressé vált a tankönyvek használata, az oktatás minden szintjén. A debreceniek már a század elején élen jártak a tankönyvírásban és -kiadásban.e A nemzeti mozgalom és a felvilágosodás együttes hatására a tankönyvek - egy-két kivételtől eltekintve - magyar nyelvűek, s szép számmal akadnak közöttük természetrajziak; ez által komoly szerepet játszanak a hazafias, nemzeti nevelésben, valamint a magyar tudományos nyelv kialakításában.7 Az elemi iskolákban mindig magyarul tanítottak, a Kollégium gimnáziumában és akadémiai tagozatán viszont 1833-ig latinul. Ekkor valósult meg a magyar nyelvű oktatás, tizenegy évvel az országos intézkedés előtt.8 199
