A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 1. 1974 (Debrecen,1974)
Béres András: Debrecen város legelőgazdálkodása a Hortobágyon a XIX. sz. elején
is csak nehezen találkoztak, mivel külön személyt ún. lótanítót kellett felfogadni ezek betörésére,88 bélyegzésére. A ménes állománya 1736-ban 82 darab, amelyek között 37 kancát találunk. Fenntartását azzal indokolták, hogy a város vonó lovai itt nevelkednek, holott 1736. és 1751. között mindössze 18 lovat választottak ki közüle ilyen célra, ugyanakkor a város helybeli és vidéki lótenyésztőktől 152 lovat vásárolt.89 Ezekben az években 190 darab ló lett a dög áldozata, ezért a város 1751-ben elrendelte a városi ménes feloszlatását, s 49 lovat és 9 csikót adott el. Majd 1777-ben Domokos Lajos főbíró indítványára határozta el ismét, hogy az 1773-ban megint felállított ménes létszámát hatvanra emeli, és a pesti, győri, túri vásárokon jó fajtájú kancákat szerez, hogy nemes állományt tudjon tenyészteni az 1778-ban a ménes téli-nyári szállásául kijelölt Ohaton, ahol a kettő mellett még egy ménespásztort alkalmaz. Laczka László ohati inspector 1796. május 6-án Debrecen városának jelentést tesz az ohati ménes állapotáról, amelyben felsorolja a teljes állomány faját, nemét; Öreg kanca 69 db. Harmadfű heréitek 6 db. Negyedfű kanca 8 db. Tavalyi csődör csikók 22 db» Harmadfű kanca 17 db. Tavalyi kanca 22 db. Negyedfű heréitek 19 db. Öreg csődörök 5 db. Harmadfű csődörök 2 db. A jelentésből kiderül az is, hogy a ménes milyen színű lovakból állt.90 Az 1800-as évektől már nagyobb gondot fordítottak a város ménesére, szinte évenként egészségügyi felülvizsgálatot tartottak s arra vonatkozóan is intézkedés történt, hogy idegen lovakat ne tarthassanak,91 a tavalyi csikókat megbélyegezzék, a herélni való csődöröket kiheréljék,92 illetőleg ahhoz értő mestereket keressenek. 1833-ban 17 rúgott csikót bélyegeztek meg,93 de évenként folyamatosan adtak rendelkezést mind a „héjjogozásra", mind a csődör- csikók herélésére, a legelő bejárásra és a szénatermés megvizsgálására. 1837-ben, tekintettel arra, hogy: „az Ohati Pusztán lévő ménes tartása pedig annak mostani állapotjában a' Városi pénztárra annál kevesebb hasznot hajt, - eladásáról árverés útján gondoskodjanak''.94 Bár az 1838-ban kelt polgármesteri jelentés a ménes leromlásáról szól, 1839-ben arról értesülünk, hogy 3983 pft-on szerzett ménes értéke az év végéig 11 160 vfra növekedett és ugyanakkor a város pénztárába 5648 Ft hasznot hozott.95 Ezért 1840-ben ismét az a vélemény alakult ki, hogy a ménes megtartandó,96 s a következő években a jobb telelés biztosítására naponként két-két icce zab kiosztását javasolják a 34 db rúgott csikó kondíciójának javítására.97 Egyébként egy-egy eladásra szánt csikó szelídítéséért 5,- Ft-ot kért Pramer Boldizsár, aki garantálta, hogy minden általa szelídített csikót az országos vásáron kötőféken el lehet adni.98 1845-ben pedig a lekötve tartott lovak számára összesen 250 köböl zab beszerzését javasolja a Gazdasági Gyűlés.99 A kaszálókat pedig teljes egészében meghagyja, a város ménesének, gulyájának és a ciframénesnek ohati legelőit nem háborgatja.100 A város ménesének száma sok befolyásoló tényező mellett az évek során ingadozó volt, de a 200 darabot nem érte el az 1800-as évek első felében.101 175
