Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1910

51 tudománynak egyetlen ága sincs, amely —még a természettan ds a mennyiségtant sem véve ki, — hozzá ne járulhatna az ékes­szólás javára értékesíthető anyag gyarapításához. Egy-egy tör­ténelmi eseményt vagy mesét, vagy bármely tárgyat is többféle­képen értékesíthetünk. így Sokrates halálából nemcsak arra lehet példát vonni, hogy a derék ember nem fél a haláltól, hanem arra is, hogy az erény irigységet kelt föl másokban, továbbá, hogy a bölcselet tanulása inkább veszedelmet hoz a fejünkre, ha nem alkalmazkodunk kortársaink életmódjához. A Copiti verborum ac rerum ellen úgy a kortársak, mint Erasrnusnak újabb méltatói többféle kifogást emeltek. Legfőbb hibája az volt, hogy a formulák és minták halmaza emészthe­tetlenné tette, noha a stílusra nézve hasznos útbaigazításokat foglal magában. Némi sophistikus íz is érezhető benne nem egy helyen ; ugyanis Erasmus többször azt tanácsolja, hogy ugyanazt a tételt az ellenkező felfogás szerint is vitatni kell. Azonkívül már Erasmus is elismerte, hogy műve a középsze­rűen iskolázott embereknek nagyon elvont. A szónokká képzés lévén az oktatás fő célja, a rhetorika tanítása igen jelentékeny helyet foglal el Erasmus tanító eljárásában. A grammatikai figurák, a verselés törvényei mellett a szónoklattan főpontjait is jókorán meg kell ismernie a növen­déknek, így a bevezetés kellékeit, a bizonyítékokat, kitéréseket, az átmeneteknél használt fordulatokat, amelyek nemcsak az itélő- tehetség erősítését eszközük, hanem az utánzásnál is haszno­sak. (De rat. stud. Op. I. 522. B.) Általában a szónoklat művé­szetének szabályait meg kell ismernie annak, aki mester akar lenni, mert hogy valaki hatásra tegyen szert, tisztában kell lennie az anyaggyűjtés, elrendezés, a bizonyítékok kellékeivel, mert csak így tudja megítélni, hogy mi árthat az ügynek fölös­leges voltánál fogva. A gyakorlás okáért kigondolt feladatokban is szem előtt kell tartani a valószínűség kellékeit. (Ciceronia- nus. Művei 1. 1002. D.) Mindennek azonban az induktiv eljá­rás útján kell történnie. A tanító az ókori irók műveire támasz­kodjék, hogy az elméletet megfelelő alapra építhesse. Ha valaki jó szónokká akarja magát képezni, irányelve az legyen, hogy min­dennemű ismeretekkel fegyverkezzék fel, aztán előbb a gondo- latpkat kell rendezni és csak azután következnek a szavak, ame­4*

Next

/
Oldalképek
Tartalom