Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1910

48

kesztett magyarázatra egy-két példa következik, amint Horatius is kívánja és amint Erasmus is kifejezte a nyelvtani szabályokra nézve.

A beszélgetésekbe való bevezetés, továbbá a nyelvtan legegyszerűbb szabályainak rövid ismertetése után azonnal valamelyik erre a célra a lfegalkalmasabban felhasználható íróra kell áttérni s az olvasmányt kell a beszéd gyakorlásában alapul felhasználni. Az olvasmány folyamán kell a már átvett nyelvtani szabályokat jól begyakorolni s egyúttal előrekészülni a későbbi nehezebb feladatokra. Ezzel együtt kezdetét veszi a gyakorlatok íratása is.

Erasmusnál a latin nyelvi oktatásnak igen lényeges részét teszik az Írásbeli gyakorlatok. Nemcsak a De rntione studii- ban, hanem más műveiben is rátér a tanításnak ezen részére. S noha első sorban itt is a szónokká nevelés szempontja lebeg előtte, az ismeretszerzésnek is eszközévé akarja tenni a gyakorlatokat. „Ebben a tekintetben mindenekelőtt arra kell ügyelni, hogy a feladatok ne legyenek értelmetlenek és ízlésnélküliek, hanem tartalmazzanak valami elmés vagy tetszetős gondolatot, amely mindamellett nem áll ellentétben a gyermek felfogásával, hogy ezáltal a gyermekek, kik a stílus kedvéért foglalkoznak az efféle feladatokkal, egyúttal tanuljanak valamit, aminek később hasznát vehetik.“ (De ratione studii. Op. 1. 524. C.) Ilyen feladatokul felvehetők a következők : Marcellus elhamarkodottsága a római államot megrendítette, Fabius okos késedelmeskedése talpra állította. Sőt ebből egy másik gondolatot is ki lehet vonni : az elhamarkodott terv ritkán jut sikerre. Nehéz eldönteni, hogy Crates volt-e balgább, aki aranyát a tengerbe dobta, vagy Midas, aki az aranyat mindennél többre becsülte. Demosthenest és Cicerót rendkívüli ékesszólásuk végső veszedelembe döntötte. Nem lehet eléggé dicsőíteni Codrus királyt, akinek az volt a meggyőződése, hogy hazája fennmaradásáért életét is fel kell áldoznia. Ilyen tárgyakat könnyű a történetíróktól, kivált Valerius Maximusból gyűjteni. Feladatokat lehet továbbá válogatni a mondákból, állatmesékből, a velős mondásokból, a közmondásokból, fel lehet dolgoztatni hasonlatokat, az alakzatokat. Sőt többet is össze lehet kötni, így pl. egy velős mondást, egy történelmi elbeszé-