Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1910

13

ból azonban mindaddig nem lépett ki, míg az irodalomban elfoglalt elsőségét nem kellett féltenie. Végre mikor Luther alig leplezett kihívással intette tartózkodásra, Erasmus fellépett Luther ellen. A De liberó arbitrio diatribe c. támadóirat 1524 szeptemberében jelent meg. Luther a fatalizmusig megy az emberi akarat magyarázatában ; szerinte a .szabadakarat isteni kegyelem nélkül a rosszra vezeti az embert. Erasmus vele szemben a szabadakaratnak kath. szempontú felfogását védelmezte.

Luther felelete a „De servo arbitrio ndversus Erasmum“ csak egy év múlva jelent meg; Erasmus erre a Hypernspistes- szel felelt. A küzdelem azonban tovább folyt és csak 1527-ben ért véget.

Erasmus fellépése elé a fejedelmek és a pápa nagy várakozással tekintettek, a mű megjelenése után elhalmozták dicséreteikkel. VII. Kelemen azt íratta, hogy jámborságának és irata által tett szolgálatának megjutalmazására csak a kellő alkalmat várja. V. Károly meg ezt irta: „Erasmus egyesegyediil tette meg, amit a császár, a pápák, a fejedelmek és a tudósok eddigelé nem tudtak megtenni“. Erasmus helyzetén e fellépése nem sokat változtatott, sőt az részben még nehezebbé, elszigeteltebbé változott; ezután ugyanis Luthernak svájci és németországi követői őt tekintik a legnagyobb ellenségüknek, ellenben a katho- likusok továbbra is csak Luther főtámasztékának tartják. Beda Natalis, a párisi egyetem ügyésze 1526-ban keresztülvitte a Sor- bonne-ban, hogy Erasmus Beszélgetéseit elitélték és használatukat eltiltották, noha az egyetem határozata egyelőre nem került nyilvánosságra. 1529-ben jelent meg a carpi herceg Albertus Pius támadó irata Párisban. Eramus helyzete már ekkor Baselben is tarthatatlan volt. Oecolampadius Baselben izgatásaival és erőszakos fellépésével keresztülvivén a vallásváltoztatást, Erasmus élete többé nem volt biztosságban.

Ekkor 1529. áprilisében átköltözött a nem messze fekvő breisgaui Freiburgba, ahol a katholikus vallás megrendítetlenül állott és ahonnan a baseli könyvnyomtató műhellyel könnyen fenntarthatta összeköttetését. Átköltözése után itt írta 1529-ben a „De pueris statim ac liberaliter instituendis libellus“ c. művét. Ugyanezen évben Fisher John közreműködésével öt ívrétű kötetben kiadta Aranyszájú Sz. János műveit; 1530-ból szár-