Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1910

13 ból azonban mindaddig nem lépett ki, míg az irodalomban el­foglalt elsőségét nem kellett féltenie. Végre mikor Luther alig leplezett kihívással intette tartózkodásra, Erasmus fellépett Lu­ther ellen. A De liberó arbitrio diatribe c. támadóirat 1524 szeptemberében jelent meg. Luther a fatalizmusig megy az em­beri akarat magyarázatában ; szerinte a .szabadakarat isteni ke­gyelem nélkül a rosszra vezeti az embert. Erasmus vele szem­ben a szabadakaratnak kath. szempontú felfogását védelmezte. Luther felelete a „De servo arbitrio ndversus Erasmum“ csak egy év múlva jelent meg; Erasmus erre a Hypernspistes- szel felelt. A küzdelem azonban tovább folyt és csak 1527-ben ért véget. Erasmus fellépése elé a fejedelmek és a pápa nagy vára­kozással tekintettek, a mű megjelenése után elhalmozták dicsé­reteikkel. VII. Kelemen azt íratta, hogy jámborságának és irata által tett szolgálatának megjutalmazására csak a kellő alkalmat várja. V. Károly meg ezt irta: „Erasmus egyesegyediil tette meg, amit a császár, a pápák, a fejedelmek és a tudósok eddigelé nem tudtak megtenni“. Erasmus helyzetén e fellépése nem so­kat változtatott, sőt az részben még nehezebbé, elszigeteltebbé változott; ezután ugyanis Luthernak svájci és németországi kö­vetői őt tekintik a legnagyobb ellenségüknek, ellenben a katho- likusok továbbra is csak Luther főtámasztékának tartják. Beda Natalis, a párisi egyetem ügyésze 1526-ban keresztülvitte a Sor- bonne-ban, hogy Erasmus Beszélgetéseit elitélték és használa­tukat eltiltották, noha az egyetem határozata egyelőre nem ke­rült nyilvánosságra. 1529-ben jelent meg a carpi herceg Alber­tus Pius támadó irata Párisban. Eramus helyzete már ekkor Baselben is tarthatatlan volt. Oecolampadius Baselben izgatá­saival és erőszakos fellépésével keresztülvivén a vallásváltozta­tást, Erasmus élete többé nem volt biztosságban. Ekkor 1529. áprilisében átköltözött a nem messze fekvő breisgaui Freiburgba, ahol a katholikus vallás megrendítetlenül állott és ahonnan a baseli könyvnyomtató műhellyel könnyen fenn­tarthatta összeköttetését. Átköltözése után itt írta 1529-ben a „De pueris statim ac liberaliter instituendis libellus“ c. mű­vét. Ugyanezen évben Fisher John közreműködésével öt ívrétű kötetben kiadta Aranyszájú Sz. János műveit; 1530-ból szár-

Next

/
Oldalképek
Tartalom