Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1910

12

l átatlanul dolgozhassák. Azonban Erasmus már az 1522. év őszén alkalmas helyiséget bérelt, melyet tudományos foglalkozásának és egészségi állapotának megfelelőleg rendezett be. Eleinte még arra is gondolt, hogy Brabantba utazik V. Károlyhoz. Ez időtájt értesült X. Leo haláláról és VI. Adorjánnak, az ő honfitársának és hajdani pártfogójának trónraléptéről, akit levélben üdvözölt és egyik kiadását, Arnobius Commentariusát a zsoltárokról, neki ajánlotta. 1523-ban a pápa meghívására Rómába indult, de egészségi állapota rosszra fordulván Konstanzból visszatért Basel.be. Ez időtől fogva aztán lodb-ig megszakítás nélkül Ba- selben tartózkodott.

Ezalatt a nyolc év alatt kifejtett munkássága úgy tartalom, mint a kiadott művek tekintetében bámulatos méreteket mutat; ezen években jelentek meg apróbb műveit nem is számítva „A gyónás vezérfonala“ (1524.), Aranyszájú Sz. János nehány prédikációjának fordítása; az egyházi atyák közül kiadja Sz. Hilarius, Ambrus, Irenaeus, Ágoston műveit, továbbá Lactantiusnak „De opiiicio Dei“, Pliniusnak „História Mundi“ c. művét és Seueca Tragédiáit. 1522-ben jelent meg „A levélírás művészete“ (Opus de conscribendis epistolis), 1525-ben a „Nyelvhasználat és Nyelvrontás“ (Lingua sive de linguae usu atque abusu), 1526-ban az „Oktatás a keresztény házasságról“ (Insti- tutio Christiani matrimonii), 1528-ban a Ciceronianus és A görög és latin nyelv szavainak helyes kiejtése (De recta La- tini Graecique sermonis pronunciatione dialógus.) Ezen években nyeri végleges alakját a Beszélgetések (Colloquia) c. műve is. 1522—1524. jelent meg Sz. Máté, Sz. Márk, Sz. Lukács, Sz. János evangéliumának paraphrasisa ; ezek közül az elsőt V. Ká- rolynak, a másodikat I. Ferencnek, a harmadikat Vili. Henriknek, a negyediket Ferdinánd főhercegnek, Az Apostolok cselekedeteit 1524-ben VII. Kelemen pápának ajánlotta.

Ezen kiadásokon és műveken kívül, melyeknek új kiadásai is egymást érték, idejének javát irodalmi vitára kellett fordítania. E vitairatok közül 1523-ból származik a Hutten Ulrik Kihívására irt „Spongia adversus aspergines Hutteni“ c. cáfolata. Pártfogói már régen biztatták, hogy szálljon síkra Luther ellen és ezzel hazudtolja meg azok állítását, kik Luther pártfelének hirdették. Eddig gondosan megőrzött semleges állásppntjá-