Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1910
11 ket. Erasmus azonban, noha kezdetben nem tagad meg némi érdeklődést Luther ügye iránt, mégis tartózkodólag viselkedik. Külömbeii semmitől sem irtózott annyira, mint az erőszaktól ; rá nézve a vallási kérdések megítélésében a tudományok élő- haladására és virágzására várható haszon mondhatni döntő szempont. Meggyőződése szerint ily fontos kérdéseket nem lehet a szenvedélytől és becsvágytól vezettetve jó végre juttatni. Mikor aztán a Luther-keltette vihar többé elnyomható nem volt és rá meg pártfeleire kimondották a birodalmi átkot, Erasmus mind jobban visszavonult. „A kathoiikus dogmához ragaszkodva minden törekvését arra irányozta, és ezt érdeméül kell betudni, hogy a nép javán munkálkodjék, amelyet az ő erkölcstanával igyekezett megtartani az engedelmesség és a hagyomány korlátái között anélkül, hogy e törekvésében nagyon nyugtalanította volna, hogy vájjon saját eszméivel összehangzásban van-e, vagy nincs ez egyeztető kísérlet. Meggyőződését megőrizte anélkül, hogy azért a hagyomány-szentesítette tanításokat megtámadta volna. Ó a szó igaz értelmében conservativ, aki nem újít, hanem inkább a java-ismereteket terjeszti, vagy még inkább tudós, aki a régi kor szellemét akarja terjeszteni; a gyakorlatias gondolkozásnak és józan észnek ezt a forrását. Inkább óhajtott az egyház kebelében maradni, ahol megőrizhette lelke békéjét, amely az ő állandó álma volt.“1) Ezt az annyira becsült, nyugalmat azonban Louvainben tovább nem találhatta meg. A theologusok támadásai vele szemben mind élesebbekké váltak. Ezért 1521. őszén ott hagyja Lou- vaint és Baselbe telepedik át, melynek szép fekvése, megnyerő bánásmódú lakossága és ottlakó tudós barátai: Beatus Rhenanus, az Amerbachok, Froben már régtől fogva nagy vonzó erőt gyakoroltak rá. Ebben még a hitviták nem mérgesedtek volt el, a városban magában nagy rend uralkodott, úgy hogy itt öreg napjaira nyugalmas otthont vélt találhatni. Maga a lakosság rendkívüli tiszteletben tartotta a nagy tudóst és ragaszkodását és hódolatát iránta még a később bekövetkező válságos időkben is megőrizte. Egyelőre Frobennek, művei kiadójának vendégszeretetét élvezte, aki egy kerti lakást bocsátott rendelkezésére, hogy háboI) Amid: Erasme, 262. 1.
