Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1910

10

kevéssé fogják ösztönözni, hogy e kedvére való várost állandó tartózkodásra válassza ki. Majd negyedszer is ellátogat Angol- országba, honnan Flandriába siet és ott mint királyi tanácsos a tizenötéves V. Károly nevelője számára könyvet ír a fejedelem- nevelésről (Institutio principis Christianí.) Briisselbői visszasiet Baselbe,ahol az Újszövetségi Szentirás görög-latin szövegű kiadását nyomatja, melynek latin részét görögből maga fordította. Műve az 1516. év elején X. Leó pápának ajánlva jelent meg s még szerzője életében részint kétnyelvű szöveggel, részint csupán a fordításban latinul, részint átültetve német, holland és cseh nyelven hetven kiadást ért. a kiadások száma napjainkig pedig megközelíti a háromszázat. Ugyanezen évben adta ki többek közreműködésével Sz. Jeromos műveit, melyekkel már 1499 óta foglalkozott. Közmondásai újra átdolgozva jelentek meg.

1516 őszén megint Brüsselben találjuk, ahonnan a theol. kar meghívására Louvainbe megy át, ahol hosszabb ideig tartózkodik. Itt 1517—1518-ban a colleginm trilingue alapítása foglalkoztatja. Louvaini tartózkodása idejében érték azok a heves irodalmi támadások, melyekben ama kornak egynéhány hírneves hittudósa a tőle kiadott Szentirást bírálván a magyarázatokban előforduló tévedéseket és hibákat vagy a Vulgatától való eltéréseit tették fogas vizsgálat tárgyává. Az ellenfelek, etaples-i Lefevre Jakab, Látomás Jakab louvaini tanár, Lee Edvard, a későbbi yorki érsek, Stunica Jakab alcalai egyetemi tanár, Carranza Sanchez calahorrai kanonok, Egmornl Miklós kármelita szerzetes, leginkább azt rótták meg, hogy Erasmus az eredeti bűnt Pelagius szerint, a feltámadást Arius szerint fogta fel, meg hogy a hagyományos szövegen is változtatott. A vitatkozások egészen 1530-ig kinyúltak, noha az ellenfelek egy részét a pápa és Eras- musnak királyi pártfogói elhallgattatták.

Hasonló zaklatásokat kellett kiállania a vallásújítók részéről is. Többeknek meggyőződése volt, hogy Erasmus iratai nélkül a felvilágosodottság nem terjedt volna el Németországban s nélküle a német nemzet megmaradt volna vallási egységében. Mikor tehát Luther újításával fellépett, a Luther pártjához tartozók rendkívüli előzékénységgel és hódolattal voltak eltelve Erasmus iránt, mert azt remélték, hogy szövetségesre találnak benne, mivel megelőzőleg ő is oly merészen ostorozta a visszaélése-