Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1904

XVI. Tehát nem képzelődés és nem erőltetett a kapcsolat, a mit a munkaszeretet, szellemi energia és a mathézis közt találtam; valóban „alkalmas az a léleknek az igazsághoz való odahúzására és a lehető legnagyobb mértékben rá tudja serkenteni a bölcsességkedvelő gondolkodást, hogy fölfelé irányuljon.“1) 4. — Mindig vonzani fog a kép, a melyet Monge élet­rajza tár elénk. Az „Orient“ hajón együtt ment Napóleonnal egyiptomi expedíciójára. A mathematikus Monge és Fou­rier, a chemikus Bertholet és barátaik hivatása nemes volt: a művelődést, a szellemiek szeretetét akarták át­vinni a barbár népek kebelébe. Ehhez gyönyörű előkészü­letül szolgáltak nekik az emlékezetes beszélgetések, melyek folyamán Monge az Orient födélzetén naponta a szellemiekhez emelte oly hallgatóságnak figyelmét, mint Bonaparte, Bertholet, Beauharnais stb.1 2) A Nílus országá­ban pedig a csatát követő napon a hódításra virradó hajnalon iskolákat, sőt akadémiákat alapítottak, hogy teli marokkal hintsék a legyőzőitek közé a szellem kincseit.3) Nem feledem a Hassan-Kasef palotát, amelyben az akadémiát elhelyezték; „kertjében este felé az összes osz­tályok tagjai találkoztak és az azúrkék, ezer ragyogó csil­laggal behintett ég alatt előszeretettel, elbájolva csüngtek Monge bámulatos előadásán, mely minden nehézség nél­kül megérttette a tudománynak rejtelmeit. — E tudo­mányos társalgások késő éjjelekig is elnyúltak.“4 5) Pedig nem a hiába való üres ábrándok világa fog­lalkoztatta őket.") Sokan egyedül a föllengzősséget, a da­1) Platon u. o. Vll. 9. B. 2) Arago Emlékbeszédei, Monge 92 I. 3) U. o. 98. I. 4) U. o. 102. 1. 5) U. o. 103. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom