Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1904

XVI.

Tehát nem képzelődés és nem erőltetett a kapcsolat, a mit a munkaszeretet, szellemi energia és a mathézis közt találtam; valóban „alkalmas az a léleknek az igazsághoz való odahúzására és a lehető legnagyobb mértékben rá tudja serkenteni a bölcsességkedvelő gondolkodást, hogy fölfelé irányuljon.“1)

4. — Mindig vonzani fog a kép, a melyet Monge életrajza tár elénk. Az „Orient“ hajón együtt ment Napóleonnal egyiptomi expedíciójára. A mathematikus Monge és Fourier, a chemikus Bertholet és barátaik hivatása nemes volt: a művelődést, a szellemiek szeretetét akarták átvinni a barbár népek kebelébe. Ehhez gyönyörű előkészületül szolgáltak nekik az emlékezetes beszélgetések, melyek folyamán Monge az Orient födélzetén naponta a szellemiekhez emelte oly hallgatóságnak figyelmét, mint Bonaparte, Bertholet, Beauharnais stb.1 2) A Nílus országában pedig a csatát követő napon a hódításra virradó hajnalon iskolákat, sőt akadémiákat alapítottak, hogy teli marokkal hintsék a legyőzőitek közé a szellem kincseit.3)

Nem feledem a Hassan-Kasef palotát, amelyben az akadémiát elhelyezték; „kertjében este felé az összes osztályok tagjai találkoztak és az azúrkék, ezer ragyogó csillaggal behintett ég alatt előszeretettel, elbájolva csüngtek Monge bámulatos előadásán, mely minden nehézség nélkül megérttette a tudománynak rejtelmeit. — E tudományos társalgások késő éjjelekig is elnyúltak.“4 5)

Pedig nem a hiába való üres ábrándok világa foglalkoztatta őket.") Sokan egyedül a föllengzősséget, a da1) Platon u. o. Vll. 9. B.

2) Arago Emlékbeszédei, Monge 92 I.

3) U. o. 98. I.

4) U. o. 102. 1.

5) U. o. 103. 1.