Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1902
22 körülmények előtt a legkonzervatívabb jogtudósoknak is megkellett hajolniok s igv szépen összhangzó egésszé nem lehetett a római jogtudomány s benne két idegen elem erőltetett egyesítése tűnik fel. S midőn a régi Róma felfogásában a kereszténységgel szemben; erejében pedig a barbárok csapásai alatt elbukott: új gyűjteményre és változtatásokra lett szükség. Ez pedig még égetőbbé vált akkor, a mikor a barbárok: a nyugati és keleti góthok és burgundok már is megkisérlették a római jogot saját viszonyaikra alkalmazni. Justinianus egy félévi uralkodás után már rendeztette az egész óriási anyagot; törvénykönyve az egész világnak irányt szabott s ellenhatásképen tüntethető fel az előre törő és haladó germánsággal szemben. De Justinianus épen nem lehetett az antik római; a kor viszonyai sem engedték azt s ki eltörölte a consulatust s a pogányság minden maradványa ellen oly szigorúan lépett fel, nem akarhatott mást, mint keresztény szellemben fejleszteni azt, a mit oly sok fényes század adott a kezébe — a római jogot. És az egész világ felhasználta és érezte is hatását. Tribonianus, ki magas hivatalokat viselt s kora egyik legnagyobb tudósa volt, a konstantinápolyi és berytosi akadémiák tanáraiból munkatársakat választván ki, összeszedte az összes törvényeket, rendeleteket és leiratokat s azokat örökös rendelet, „edictum perpetuum" címmel, Justinianus életbe is léptette. Ez a Codex Justinianeus. De ez sem foglalhatott mindent magában s a jogtudósok munkáihoz kellett folyamodniok; azokból kivonatokat készítettek s a kétezer kötet kivonata 7 kötetben 50 könyvnyi tartalmat adott, kilencezerszáz buszon három törvénynyel. A bárom millió jogi mondat pedig igen sok fáradsággal százötven ezerre zsugorodott össze. Mivel az egész római jogtudományt magában foglalta, Pandectáknak s mivel rendszeresen volt osztályozva, Digestáknak nevezték. 533-an túl csak az e munkákban foglaltak voltak érvényesek. Még ebben az évben készítették el Tribonianus, Dorotbeus és Theophilus az „Insti- tutiones“ című munkát is 4 könyvben, mint tankönyvet az ifjúság számára. Magában foglalta : az első könyvben a személyi, másodikban a dologi, a harmadikban a kereseti, a negyedikben a magán sérelmi pontokat s függeléke a büntető jog elemeit ismertette meg. E Gajus módszerében írt könyvet az ifjúságnak tanúlnia is kellett s 534 nov. 16-án megparancsolta Justinianus, hogy birodalma minden részében alkalmazzák,
