Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1902
23 Főtörekvése a királyi, illetőleg a császári hatalom megerősítése s az egységes jogi élet megteremtése volt. A lex regia által pedig azon tudat terjesztése, hogy a császár hatalma Istentől van. S míg kiemeli az ember eredeti szabadságát, kijelenti, hogy a nép minden hatalmát a császár bírja. Sa római jog fontossága valóban mérhetetlen. Az egész középkoron, de még az úján át is erős hatással volt a népek életére s még ma sem csupán egyetemi tankönyv és követelmény. „A mi Urunk Jézus Krisztus“ nevében rendelte egybe törvényeit s kiforgatta lényegéből az ős római jogot, de keresztény alapon demokratikus elemeket oltott bele, csak azt tartván meg a régiből, a mire az újnak szüksége volt, — a világpolgároknak alkotott. Minden hatalom és jog Istennél van, mondja ő — s a ki végrehajtója, szintén isteni. Erre a központosító célra, melynek alapja keresztényi, oda adta hatalmát az Egyház is1) s ha a germán fejedelmek népeik leláncolására is használták fel Justinianus Corpus Juris-át, az alól emancipálhatta magát minden nép, — jogában állott. És bár fogyatkozásai is vannak, halhatatlan dicsősége maradt e munkálkodása, mert megvetette a betűt, mely öl s létrehozta a szellemet, mely éltetni tud. „De a régi múltnak túlbecsülése sem maradt káros befolyás nélkül, mert ha Justinianus törvény- könyvének Európában megújított tanulmánya a rend- és igazgatásra a legszerencsésebb fogalmakat nyújtotta is, azon előítéletre is vezeté az utókort, hogy bálványozza mindazt, amit Justinianus, elődeinek böl- csesége, de egyszersmind bárgyúsága s kegyetlenségéből összegyűjtött. "1 2 3) A Justinianus nevéhez fűződik a vandalok elpusztítása is. Három hónap alatt Belizár az egész Afrikát meghódította, Konstantinápoly ismét győzelmi ünnepet ült: látta a kincseket, a miket Genserich a világtól rabolt el, léitta a fogoly Gelimert s egy germán birodalom kimúlását. Justinianus e győzelmet a Pandectákhoz írt bevezetésében örökítette meg. Visszaállította a kath. Egyházat régi jogaiba, Afrika egy örparancsnokot nyert s érvényre jutott ismét a római jog, „ut omnes Afri Romanis legibus subditi essent" s még más, két Consti- lutio-ja3) egészen átalakította az itteni visszonyokat is. 565-ben Justinianust is elragadta a halál, kinek majdnem 39 évi uralkodása a jónak és a rossznak vegyüléséből állott, mint jelleme. 1) Bölcs Leó egyesítette mindkettőt az ő „Basilícai“-ban. 2) Cantu Caesar, Világtörténelem. VII-ik kötet, VIII. könyv. 132. 1. 3) Codex Justiniam 1. 27,
