Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1901

Öröktől fogVa vannak, régiek, de azért mindig újak maradnak.

így az ismert mondái tárgyat szerelmi történettel élénkíti, közelebb hozza olvasóinak leikéhez s a szerelem tulajdonképpeni megindítója az egész cselekvénynek, s oka a merész vállalkozásnak, Konstantinápoly ostromának. — Botond egy Polydora nevű görög leányt elrabol s egyik vezérétől előre küldi, de a hűtelen Bö- dölény visszaviszi a lányt apjához. Ezért Botond visszafordul s ostrom alá veszi Bizáncot. Győzedelmeskedik s a leány megint kezébe kerül. — Kritikusaink Czuczor legjobb epikus költeményeinek tartják a Bolondot és méltán nemcsak a mese kerekdedsége miatt, hanem ama érdekes kísérlet miatt is, hogy igyekezett a régi irányzat nyűgéből szabadulni s megmutatni, hogy „a hősköltemény nem csupán pár- és csoportos viadalok szakadatlan láncolata, nem csupán halálhörgés, pusztítás conglomera- tuma, hanem olyan hőskori eseményt előadó költemény, melyben szelídebb érzelmek is szolgálhatnak alapmotivo- mul.“ Azt itt nem akarjuk most fejtegetni, hogy vajon szerencsésen választotta-e ki ilyen célból Botondot, a marcona kalandost, hogy a szerelem szárnyain vigye Bizánc fe;é.

Költőnk ezen említett apróbb epikus költeményeket voltaképpen mintegy előgyakorlatul készítette, hogy idővel megajándékozza népét egy igazi nagy nemzeti epószszal, melynek terve lelkében régóta élt. A keresztény Magyarország legnagyobb hősét, Hunyadi Jánost óhajtotta eposza főhősévé tenni. Hunyadi nemcsak nemzetét menti meg a török elnyelő hatalmától, hanem úgyszólván az egész kereszténységet a mohamedánizmustól. Akárcsak mint később Zrínyi, megtöri a töröknek egész Európát, fenyegető hatalmát. A műből azonban már fentebb érintett okokból csak hat ének készült el, melyek azonban hatásos és szép részletekben bővelkednek. Általában különös gond látszik a művön.

Ezekben akartam vázolni Czuczor epikus költészetét. E rövid áttekintésből is kitűnik, hogy Czuczor vol-