Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1899

28 az elűzötteket újra visszahozta s javadalmaikat ismét visszaadta, melyekben Mihály vajda megerősítette És habár ezen idő után a fejedelmek nagy része és az anyaország királyai is erősen pártolták a szerzetet és az isko­lát, még sem voltak mentesek minden zaklatástól, míg végre Bocskai ismét eltávolította a szerzeteseket s az iskolát a világi papok vették vezetésük alá. Ezen idő után jóval a finövelő intézet ügyét Lipót király és a gazdagságáról híres Apor István tordai főispán vitte előre s alapítványaikon még a jelen század elején is 25 ifjú nyert ellátást. De ugyanekkor a gymnasium ügye is hatalmas lépéssel haladott előre, mivel Lipót a nagy és kis- apoldi tizedet, Apor István négyezer és Baranyai György 1000 frtot adta az iskola javára. 1716. körül a jézustársasági atyák még egyszer egy pillanatra visszatértek ugyan, de a szerzet feloszlásával műkö­désük nálunk végleg megszűnt. Távozásukkal az iskola is komoly veszedelemben forgott, mivel Mária Terézia királynő ezen intézet feloszlatását elrendelte volt s csak a város pol­gárságának és a káptalannak erélyes felszólalása mentette meg azt számunkra. Ezentúl az intézet működése a Ratio educa- tionis és a Norma regia intézkedései között zavartalanul halad előre és abban csak a finövelő intézet feloszlatása II. József által és a Hora-Kloska-féle lázadás izgalmai okoztak némi pangást. Az 1848-iki események azonban ezen sokat szenvedett ^kolát újabb megsemmisüléssel fenyegették, mivel okt. 21-én a politikai izgalmak miatt be kellett zárni s épülete az 1849. évi junius 24-iki ostrom alatt a felszerelésekkel és a levéltár­ral együtt elégett. így állott az intézet 1853-ig s ismét a város polgárságának és az új főpásztornak Haynald Lajosnak kellett közbelépnie és az előbbinek 600 frtot, az utóbbinak 500 frtot kellett az épület kijavítására áldoznia, hogy a helytartótanács azt visszaállítsa. Ekkor a tanítás a Thun-féle rendszerben fokoza­tosan kiegészítendőleg, 8 osztályig 12 tanárral, megkezdő­dött ; természetesen az akkori követelések szerint a német tan­nyelv dominálása és ezzel csupán a német nyelvet értő idegen tanárok kinevezése el nem maradhatott. Az utóbbi két körülmény, valamint az is, hogy a tanárok az állami és gazdagabb felekezeti intézetek tanárainak fizetését

Next

/
Oldalképek
Tartalom