Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1899

még a 60-as években is k. b. csak felerészben kapták és így a tanári qualificatio megszerzését sem a főhatóság nem igen követelhette, sem a tanárok utána nem igen vágyódtak, továbbá az is, hogy a szükséges tanszereket csak nagyon mértékletesen szerezhették be : a tanintézet erősebb haladását gátolták ugyan, de meg nem akadályozhatták, mert a kedvezőbb politikai szelek fujdogálásával az idegen tanárok helyét fiatal és lelkes magyar tanárokkal töltötték be, kik összetartottak a tanintézet érdekeinek védelmezésében s nemes ambitiojuknál fogva a szegényes anyagi helyzetben sem vesztették el kedvüket és kitartásukat s bár tudásukat formailag nem bizonyították, mégis többen hírneves tanárokká fejlődtek.

Az ifjúság létszáma is fokozatosan növekedett. így haladott az intézet fokozatos fejlődéssel Haynald Lajos és Fogarassy Mihály erdélyi püspökök személyes buzdítása és sokszor áldo^ zatkészsége, valamint a helytartótanács jóindulata és az országos tantervek és rendelkezések elfogadása mellett az 1869/70-ik iskolai év végéig, a mikor két nevezetes mozzanat adott új helyzetet a mi tanintézetünknek ; egyik az, hogy az érd. róm. kath. középiskolák sorsának intézését a helytartótanácstól az u. n. kath. commissio s később az igazgatótanács vette át, a másik az, hogy a jövedelmek elégtelensége miatt tanintézetünk két felsőbb osztályát beszüntették.

A kath. commissioban s később az igazgatótanácsban olyan testület fejlődött ki, mely úgy a nevelés mint a gazdaság terén kapacitásokat számított tagjai közé, kikben a tiszteleti állás mellett is a legerősebb lelkiismeretesség, ügyszeretet és munkakedv fejlődött ki és csak így történhetett, hogy idők folytán a status vagyona állandó növekedés mellett képessé lett a tanintézeteket kiegészíteni s a személyi és dologi kiadásokat is megkétszerezni, minek hatása nálunk sem maradt el, mert ekkor már mutatkozott két képesített tanár.

Tanintézetünk megcsonkítása azonban nagyon hátravetette ennek fejlődését, habár ezen osztályokat Fogarasy Mihály erdélyi püspök a papnövelő intézet mellett ennek költségén és bejáró tanárokkal pótolta és annak nyilvánossági jogot is szerzett.

A hat osztályú intézet azonban nem hagyta magát s a mint a státus igazgatótanácsának buzgólkodása mellett a tanári