Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1895
14 de ezen 28 évből le kell vonnunk a 7 esztendeig (1588—95) tartó száműzetést. Hogy minő irányban és hogyan tanítottak, azt az álta lános szervezetből, a kor követelményeiből és körülményeiből lehet megállapítanunk. A jezsuita nevelés főcélja, hogy az egyháznak hű, buzgó és kitartó harcosokat neveljen. A tanúlmány tárgyait képezik a vallási igazságok alapos elsajátítása, különös tekintettel azon kérdésekre, melyeket a protestánsok nem vallottak; és a latin nyelvben való teljes jártasság, melyben mesterül Cicerót tekintették.1) A tanítást azokkal kezdik, kik Írni és olvasni már tudnak. A nyelvtan tanítása 3 osztályban történik, ezek neve : inüma, média, suprema grammatices. A legalsó osztályban a névszók és igék ragozását adják elő, s arra törekednek, hogy a közönségesebben előforduló szavakat elsajátítsák. A második osztályban az egész alaktant átveszik, s Cicero válogatott leveleit olvassák. A harmadiknak tárgya a mondattan, s olvassák Cicero leveleit, Aesopus meséit és Vergilius Bucolicaját. A két felső osztály neve : Humanitás, mely a poesist és rhetoricat foglalja magában. A poeticái osztályban verstant tanulnak s olvassák Ovidius, Vergilius, Horatius és Martialis válogatott költeményeit. Az eltanultak anyagát latinul levélalakba dolgozzák fel, s hetenkint írásban beadják. Legfelső osztály a rhetorika, hol a szónoklattant adják elő, s Cicero beszédeit olvassák. A latin mellett görögül is tanultak s ezt már a második osztályban megkezdték. A középiskolát végzettek akadémiára mentek. Ilyen akadémia Erdélyben Kolozsvárt volt. Az iskolákban délelőtt két és fél órán át tanítottak, s ezenki- viil mindennap templomba mentek. Délután az oktatás két órát vett igénybe. Vasárnapon kivűl hetenkint egy szüneti napjuk volt. Minden szombaton az eltanultakból vitatkozást tartottak. Vizsgálat éven- kint kétszer volt, s ezek után nyilvános ünnepet tartottak, s ekkor vagy színdarabot adtak elő, vagy vitatkozást tartottak. A tanulmányi előhaladásban ösztönzésül szolgált az : hogy érdem szerint ültek a teremben, a jók dicséretben, a legjobbak kitüntetésben és jutalomban részesültek. Nagy gondot fordítottak a versenyzés szellemének ébrentartásárais. Javító eszközeik voltak a dorgálás, a signum hordása, melyet addig kellett viselnie, mig egy másik tanuló követett el hibát, s ekkor arra került; a kinél pedig az utolsó óra végén 1) Franki 20 1.
