Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1895

ih maradt, az éjjelre is haza vitte. A testi fenyítés módjai a tenyérbe ütés, súlyosabb esetben a vesszőzés, melyet a szolga hajtott végre. Minden osztálynak külön tanára volt, ki itt minden tárgyat tanított.1) Iskolánk újra jezsuita vezetés alá csak a XVII. század végén vagy a XVIII. elején jutott. Midőn I. Apaffy Mihály halála után a fejedelem­ség megszűnt I. Lipót, magyar király pártfogása alatt mind több jezsui­ta kezdett Erdélyben megtelepedni s régi helyét elfoglalni. Hogy Fe­hérváron a tanítást mikor kezdik meg újra, határozottan eldönteni nem lehet. 1752-ben azt mondják, hogy midőn Lipót Erdélyt átvette, a jezsuiták is bejöttek2) s 1706 aug. 1-én a katholikus vallási) II. Rákóczy Ferenc fejedelem is úgy intézkedik, hogy a Széchenyi gyű­lésnek a jezsuiták kiűzésére vonatkozó rendelete itt is hajtassák vég­re,'1) de uralma rövid ideig tartván nem foganatosították. Az föltétlenül bizonyos, hogy 1 694-ben alapítják vagy talán csak restaurálják a fínevelő intézetet. Az alapításban oroszlánrésze van Lipót királynak és a gazdagságáról úgy mint bőkezűségéről híres Apor István tordai főispánnak és kincstárnoknak. Az alapító összeg nagy­ságát megállapíthatjuk onnan, hogy a jelen század elején 18 ifjú élt a Lipót alapítványon s négy más alapítványát Mária Terézia egészí­tette ki; heten pedig az Apor-féle alapítvány jótéteményeit élvezték. Ugyanekkor gymnasiumunk ügye is hatalmas lépéssel halad előre. Lipót a nagy- és kisapoldi tizedet ajándékozza az iskola javára ; Apor István négyezer, Baranyai György ezer forinttal gyarapítják ezt. De a gymnasium és seminarium virágzásából annál kevésbé kö­vetkeztethetünk a jezsuiták ittlétére, mert az ekkor élő és többször idézett Brenszk azt mondja, hogy 1700-ban halt meg itt az egyedül élő jezsuita, Szárhegyi Mihály, ki a lelkipásztori teendőket végezte, s ki ezelőtt Almásy Pál álnév alatt világi papi ruhában szerepelt.4) Ugyan ezen évben történik a templom restaurálása is. A katholikusok mozgalmát, mely a templomok és iskolák hely­reállítására s a jezsuiták visszatelepítésére irányult, 1692-ben Széchenyi György esztergomi érsek indítja meg, ki az erdélyi katli statust ez ügyben megkeresi, pártfogását és közbenjárását Ígérve.5) A fel­lépésnek még ekkor semmi foganatja nem lett, mert a status még 1699-ben is csak kéri a királytól, hogy a jezsuitákat telepítse vissza * VII. 1) Pachtler II. 183—204 1. — 2) 0. L. 95. L. — 3] Egyet. L. Kapr. XL. 5. — 4) Brenszk VII. 16. 3. — 5) ü. o. VII. 7.

Next

/
Oldalképek
Tartalom