Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1895
13 tan ügynek nyújtanak. Hogy mi várhatott rájuk, ha protestáns uralkodó kerül Erdély élére, azt megmutatta az unitárius vallási; Székely Mózes rövid uralkodása, ki Kolozsvárt vérfürdőt rendeztetett a farkasutcai jezsuita templomban és kolostorban.1) Bocskay István is mihelyt a fejedelmi trónon megerősödött, azonnal felszólítja őket, hogy 15 nap alatt mindnyájan távozzanak Erdélyből8), de ő 160.6. dec. 29 -én méreg által kimúlván a jezsuiták3) , újra visszajöttek. Ekkor a protestáns vallási; Rákóczy Zsigmond volt Erdély fejedelme, ki jun. 10-re Kolozsvárra hivta össze a rendeket országgyűlésre. Ezen tárgyalás alá vették a jezsuiták ügyét is, de sorsuk kedvezőtlenül dőlt el, mindamellett is hogy Mátyás főherceg ajánló levelét is előmutatták, s a katholikus vallású rendek őket minden áron meg akarták tartani. Elrendelik, hogy „az nagyságod birodalmából minden helyekről kimenjenek, és soha ez az szerzet többé ez országban bé ne vétessék és senki se jószágában se házában azféle szerzetöt ne tarthasson.“4) A katholikus rendek tiltakozást nyújtottak be e határozat ellen, a fejedelem elismerte, hogy ártatlanúl űzettek el, s a főhercegnél úgy ö, mint a rendek mentegetőztek eljárásuk miatt, de mindez a dolgokat nem változtatta meg. A Básta fentemlített rendeletéből világos, hogy világi papok is tanítván itt, az iskola továbbra is fennállott, de régi tevékenységét több évtizeden át nem nem nyerhette vissza. Adataink hiányossága mellett csak annyit tudhatunk teljes biztossággal, hogy ez iskola négy osztályú volt.5) Ezen iskola létezése mellett bizonyít egy 1644-ből kelt lajstrom is, mely a templomhoz és iskolához tartozó ingatlan javakat sorolja elő ; ezen ingatlanok benn a városban a szt. Miklós templomát, az iskola épületét és a residentiát foglalják magukban, a határon pedig több szántóföldet és szőlőt.6) A fentemlített országgyűlési határozat megtartására a rendek szigorúan fel is ügyelnek mindaddig, míg a szabad fejedelemválasztás Erdélyben megvolt. Magánosok azonban álnévvel és álöltözetben tartottak váraikban jezsuitát, mint ezt az 1 610-iki országgyűlés ezen szavai bizonyítják : „Jezsuitát tartani senkinek sem szabad. Csáki Istvánné asszonyom is Bálint papot a jezsuitát ne tartsa.“7) Iskolánk tehát 1579—1607-ig a jezsuiták vezetése alatt állott, 1. Brenszk VI. 12. 1. — 2. Egyet. L. Hév. XLV. 525. — 3. Erd. Orszgy. IV. 493 4. U. o. — 5. Brenszk V. 15. 1. — 6. 0. L. 95. J. — 7. Veszély 241. 1.
