Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1892

49 Nagy élvezettel uéztük a már kész metszvényeket, melyeken különféle állatok valának láthatók, különösen lovak, kecskék, szarvasmarhák, őzek, agancsosak, disz­nók, kutyák, galambok, viz'madarak; oroszlánok, pár- duczok, Sphinxek, grifmadarak; emberi alakok, mellké­pek és a mythologiának egész képsorozatai. De leginkább érdekelt minket a metszésnek gya­korlati bemutatása, melyről eddig tiszta fogalmunk nem volt Fazekas műhely. (Fabrica figlina). Az idő már jól előhaladott, midőn a kőmetsző mű­helyét elhagytuk; most haza kellett volna sietnünk, hogy ne várakozzanak otthon reánk ; de miután a kőmetsző közelében egy fazekasnak a műhelyét láttuk, s tudtuk hogy ebéd után többé műhelyekbe úgy sem járhatunk, elhatároztuk, hogy ebéd előtt még e műhelybe beté­rünk s csak aztán sietünk haza. Az apulumi mesterek általában nem csak nagy ügyességgel bírtak, de egyszersmind előzékeny és ba­rátságos modoruk által is kitűntek, minek alapján e műhelyben is a legbarátságosabb fogadásnak örvend- tünk. Itt is kétféle mesterség, vagy jobban mondva mű­vészet pároséit egy műhelyben, mert itt is az egyik mester edények készítésével volt elfoglalva, mig a másik mester agyagalakzatokat készített. A műhely hátsó részén lévő kis udvarban az agyag kikészítését, kigyúrását láttuk s most már megértettük, hogy miért oly erősek és tartósak a római téglák és cserepek is. Hisz az agyag kikészítésére sokkal több figyel­met fordítottak, a miut ez mai napság történik. A nyers agyag előkészítésére vonatkozólag a fa­zekas legény a jól iszapolt agyagföldet hatalmasan gyúrja, dagasztja, miközben hozzá teszi mindjárt a szűk« 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom