Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1892
32 Az as-uak voltak, bár ritkábban, többesei, u. m. a dupondius, tripondius, quadrussis, quincussis és de- cussis, de ezen súlyos pénznemek nem maradhattak sokáig forgalomban nehézségük miatt. Elleuben voltak az as-nak részei például a sem is egy fél as = hat uncia, a triens egy harmad as — 4 uncia, a quadrans egy negyed as = 3 uncia, a sex- taus egy hatod as = 2 uncia és egy tizenketted as = 1 uncia. A pénzek épen úgy mint a mostaniak két különböző oldallal bírtak, az az oldal, melyen valamely jellemző kép általában, vagy valamely személynek képe van, avers nek neveztetik, az az oldal pedig, melyen az irás vagy a pénz értéke van feljegyezve revers-nek mondatik. Az as és részeinek reversén egyenlő, t. i. hajó- előrész (rostrum), Romának ősrégi czimere volt, midőn tengeri hatalma újból emelkedett. Az aversen valamely istenség van és pedig az as-éu Janus (penes Janum príma), a semis-én Jupiter (penes Jovem príma), a triens-én Minerva, a quadrans-én Mercur, az unica-én Róma. Megjegyzendő azonban, hogy az as csak írásban és törvényben volt egyenlő a római fonttal, mert tényleg mindig könnyebre verték. Ezüstértékre a rómaiak Krisztus előtti 268 vagy 267-ik évben mentek át. Ezüstpénz volt a dénár (denarius), mely szó a, denitől származik és annyit jelent, mint tízszer,a menynyiben egy dénár oly értékű volt, mint tiz as. A deua- rius részei a quinarius, azaz öt as-szal felérő ezüstpénz, a sestertius két és fél as értékű kis ezüst pénz. A régebbi időkben mind a három pénznemnek egyeulő avers oldaluk volt, t. i. rajra volt a szárnyas Pallasfej
