Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1887

5

legalább nehány sorban főleg azon fénypontról, mely e század második felében e téren való munkásságra nagyobb világosságot árasztott.

Hogy vidékünkről szóló önálló virányrajz még eddig nyomatásban meg nem jelent, arról biztos tudomásom van, de e mellett tudom azt is, hogy környékünkről való számos növényfaj a berlini, bécsi, budapesti, kalocsai, kolozsvári, nagyszebeni, marosvásárhelyi, helybeli stb. intézetek és magánosok növénygyűjteményeiben diszlik s számos növénynek leírását találhatni szétszórtan német, magyar és latin nyelven irt tudományos szakművekben és folyóiratokban; de specialis virányrajz mint emlitém, vidékünkről szerény sajátomon kívül nincs, mert Dr. Simonkainak fennemlitett 1887-ben megjelent becses művében felsorolt serre vonatkozó, hangyaszorgalommal összegyűjtött körülbelől 270 irodalmi mű közül egy sem foglalkozik specialiter Gyulafehérvár flórájával; de nem csak az, hanem ellenkezőleg ezen felsorolt kútforrások azt mutatják, hogy a Gyulafehérvár körül elterülő völgy nem igen látogattatott meg a régi búvárok által. Azok leginkább csak az északi és északnyugati határon levő hegységeket járták be. Az 1879-ki évben megjelent kísérletem tehát az első énemében; jelen munkálatom pedig annak folytatása.

*

* *

Régebbi időkben tüzetesen Baumgarten János segesvári orvos s Erdély első nagyérdemű botanikusa, kinek becses növénygyűjteményét jelenben a nagysze