Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1887

5 legalább nehány sorban főleg azon fénypontról, mely e század második felében e téren való munkásságra na­gyobb világosságot árasztott. Hogy vidékünkről szóló önálló virányrajz még ed­dig nyomatásban meg nem jelent, arról biztos tudo­másom van, de e mellett tudom azt is, hogy környé­künkről való számos növényfaj a berlini, bécsi, buda­pesti, kalocsai, kolozsvári, nagyszebeni, marosvásárhe­lyi, helybeli stb. intézetek és magánosok növénygyűjte­ményeiben diszlik s számos növénynek leírását találhatni szétszórtan német, magyar és latin nyelven irt tudomá­nyos szakművekben és folyóiratokban; de specialis vi­rányrajz mint emlitém, vidékünkről szerény sajátomon kí­vül nincs, mert Dr. Simonkainak fennemlitett 1887-ben megjelent becses művében felsorolt serre vonatkozó, han­gyaszorgalommal összegyűjtött körülbelől 270 irodalmi mű közül egy sem foglalkozik specialiter Gyulafehér­vár flórájával; de nem csak az, hanem ellenkezőleg ezen felsorolt kútforrások azt mutatják, hogy a Gyulafehér­vár körül elterülő völgy nem igen látogattatott meg a régi búvárok által. Azok leginkább csak az északi és északnyugati határon levő hegységeket járták be. Az 1879-ki évben megjelent kísérletem tehát az első éne­mében; jelen munkálatom pedig annak folytatása. * * * Régebbi időkben tüzetesen Baumgarten János se­gesvári orvos s Erdély első nagyérdemű botanikusa, kinek becses növénygyűjteményét jelenben a nagysze­

Next

/
Oldalképek
Tartalom