Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1887

beni kir. állami főgymnasium természetrajzi szertárában — habár már hiányos — őrzik, bérezés és növényekben oly dúsgazdag, a kelet és nyugat közt átmenetet képező Erdély kerületünknek e tekintetbőli ismertetését megkezdette akkor, midőn 1816-ban „J. Chr. G. Baumgarten Ennumeratio stirpium Magno Transsylvaniáé Principatui praeprimis indigenarum stb. Vindo- bonae 1816. 3. k. (8°)“ czimű művét kiadta.*) Ezen műnek 4-ik kötetét folytatta Fuss Mihály 1846-ban. E mű, mint korszakának magaslatán álló kitűnő füvészt mutatja be szerzőjét, úgy hogy e mű, bár leírásai, mint Simonkai idézett művében mondja, idegen művekből vannak átvéve, és annak egyes hibái is; mind a mellett Erdély flórájának korszakalkotó alapműve, s napjainkig legfőbb forrása.

Hogy Baumgarten épen vidékünket is szerencséltette volna tüzetesebb látogatásával, azt rendelkezésemre álló életrajzából**) nem vehettem ki ugyan, de Fuss Mihály „Flora Transsylvania excursoria“ czimű vaskos művéből kivehettem, hogy Baumgarten éppen úgy, mint a többi régebbi botanikusok tették, völgyünket kerülvén, csak is az úgynevezett „Hegyalja“ hegyeit vizsgálta meg. így aztán mondhatom, hogy régebben általában szorgalmatosabb botanikus vidékünkén nem

*) Dr. Brassai Sámuel kolozsvári egyetemi tanár e műnek téves részeit helyreigazította az „Allgem. bot. Zeitschrift“-!:) en 1838. s ujabbi időkben ugyanezt tette Dr. Simonkai Lajos is.

**) Született Lukau-on Lausitzban 1765 ápril 7-én. Élete javát mint Segesvár hírneves physikusa egyszersmind Erdély flórája kutatásával tölté; elhalt Segesváron 1843 decz, 29-én.-- 6