Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1886
* :l » .......... né lkül a pápa Frigyessel szemben mit sem tett. A bi- bornok-testületnek Octavian bibornok által vezetett kisebb része volt csak az, mely már a pápának Vilmos siciliai királylyal 1156-ban kötött béke létrejötte óta, a császár mellett foglalt állást, és mely e miatt az örök- várost elhagyó pápát nem követte Anagniba, hanem a császárnak Itáliában időző megbízottjaival fentartván a folytonos összeköttetést, Rómában maradt.1) A bibornok- collegiumnak e császár érzelmű pártja alig értesült IV. Hadrián váratlanul bekövetkezett haláláról, elhatározta minden lehetőt elkövetni arra nézve, hogy az új pápaválasztás a császár érdekében ejtessék meg. Frigyes császár pedig, a pápa elhunyta hírének vétele után, azonnal utasította a német egyházfejedelmeket, hogy senkit addig pápának el ne ismerjenek, inig az ő álláspontjáról biztos tudomást nem nyernek. Ezzel kapcsolatban szigorúan útasítja őket, hogy a netalán bekövetkező egyház- szakadás esetében, a főhatóságuk alatt levő összes papjaikkal egyetemben, az ő zászlója körűi sorakozzanak. Hasonló tartalmú levelet intézett Frigyes az angol és franczia királyokhoz is.2) Hadrián 1159. szeptember 4-én Rómában eltemet- tetvén,' a bibornok-testület mindkét pártja pápa-választáshoz látott. Mindkét párt által elvűi kimondatott, hogy csak az egyhangúlag megválasztott fog törvényes pápául elismertetni; azonban e határozat daczára sem tudtak megállapodásra jutni. A hierarchiapárt jelöltje Roland bibornok, a már említett cancellár és a császár-ellenes ') Pertz, Monum. Germ. Histor. VIII. köt. 505. lap. 2) Epistola Imperat. ad Eberhard. Salzburg. Archiep., Watterichnél i. m. II. köt. 453. lap „rogantes, ut si forte pro aliquo Romanae sedis electo assensus discretionis tuae requisitus fuerit, non statim quasi praecipitata ratione vei nobis inconsultis favorem tuum adhibeas, séd ..........ad unitate m nobiscum studeas operám dare.“
