Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1882
és újabb kisebb szónoki beszédek, értekezések. Havonkó nt egy írásbeli dolgozat Tk. Névy László, „Rhetorika." Tanította Haydn, J. Hugó Latin nyelv. Heti 6 órában. Prózai olvasmányul felvétetett- Sallustius Crisp.: De bollo Jugurthino, Cicero I. beszéde Cfttilina ellen. Költői olvasmányul szolgált P. Vergilius Aeneissenek II és. III. könyve egészen. Tankönyvek: Dietseh Rudolf: C. Sallust. Cr. Bellum Jugurthinum. Veress Iguácz, Vergilius Aeneise. Előadta. Fábián Sándor,. Görög nyelv. Heti 4 órában. Az alaktan főbb pontjainak ismétlésével kapcsolatban az „w* és „pn“ végzetü igék rendhagyó alakjai. A mondattan egészen. — Olvasmányul Xenophon Anabasisának I. II. és III. könyve tartalmilag és nyelvtanilag értelmezve, Tk. Szepesi-Szamosi „Hellen nyelvtana“ és Curtius- Kiss „Görög Mondattana“ Tanította. Petres András. Német nyelv. Heti 3 órában. Ny. egyszerűen és többszörösen összetett mondatok, hangsúly és szórend. Prózai és költői olvasmányok Havonként egy Írásbeli dolgozat. Tankönyv. Szemák mondattana II. r. Mozárt Lesebuch IV. r. Tanította Dr. Csernl Béla. lörténeltm. Heti 3 órában. Az uj kortörténete. Felfödőzések,, hitújítás, a tudományok és művészetek fejlesztése. Műveltségi állapotok. Vallási és nemzeti harczok. Fejedelmi önkormányzat. A nagy franczia forradalom. Napoleon korszaka, a bécsi con- gressus létrejöttéig. (1815). Tk. Vaszary Kolos Világt. III. köt. újkor. Tanította Légárd József, Állattan. Heti 3 órában. Az állatok élete és szerveinek leírása általában s a szervek berendezése alapján az állatosztályok megismertetése. Az egyes osztályok főbb képviselőinek leírása tekintettel hazánkra s a közéletben gyakoribb állatéleti jelenségekre, az állatok földrajzi elterjedése. Tankönyv Kriesch János, A. természetrajz vezérfonala I. rósz. Tanította Dr. Cserni Béla. Mennyiségtan. Heti 4 órában, a) Algebra. Az V-ik osztályban végzett hatványozási és gyökérfejtési műveletek ismétlésével ezen Öl üvoietek általánosítása és. kiegészítése a tört és tagadó kitevőkkel s egyesítése a két műveletnek. A tetszőleges logarithmu- aok legegyszerűbb tételei, a Brigg-féle logarithmusok részletesen. 19’
