Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1876

8-ék hasadásí lapjai fénytörést idézzenek elő, s mint többi — kevésbbé kí- vehető lapocskák feltűnjenek. — Ha a nagyi tó nem elegendő tisztán mutatja a kőzetet , akkor vizsgáljuk annak vékony lemezkéjét a górcső alatt.

A milyen elkerülbetlen a nagyitó valamely kísérlet kezdeténél, épen olyan szükséges marad annak használása a kísérlet egész folyamata alatt. Megvizsgáljuk nagyitóval a karczot, a színjátszást, a színváltozást. A száraz és nedves «ton való vegykisérleteknél is legyen a nagyitó mindig kéznél; ezen eljárásnál vizsgálhatjuk a kőzet viselkedését, hevítése, olvasz lása után ; a verődéket, ennek állandóságát, illókonyságát vagy változásait, a fém, vagy üregszemek' színét, fényét, átlátszóságát, jegőezödó- sét stb. A lángkisérleteknél nagyitón keresztül nézhető a láng.

Hasonlóképen szükséges a nagyitó alkalmazása a nedves utoni vegy- kisérletekuél is, a csapadék, a jegőczödés, a szürődék stb. vizsgálására.

Ilyen nagyitok,- vagyis nagyitólencsék lehetnek Oberhäuser ,- Brücke \ agy Coddmgtonfélék stb.

Mái- Oschatz, Jenzsch, Sorby, azután Dr. Tschermak, Vogelsang, Dr. Szabó és Dr. Koch s mások az ujabbi és legujabbi időkben eléggé nyomatékosan sürgették ezen eszköz használását, kimutatván ennek hasznosságát és czólszerüségét,

II. A górcső alkalmazása.

Ha valamely kryptomer kőzetnek elegyrészei oly parányiak, hogy azokat a legjobb nagyitóval sem különböztethetjük míg, akkor a górcső nagyitó erejéhez folyamodunk.

Hogy a górcső alatt a kőzeteket nem használhatjuk oly tömör darabkákban, mint miliőket nagyitó alatt lehet szemlélni, az magától értetődik, mert a górcső alkalmazásánál nem annyira visszaverődött, mint inkább az átbocsátóit fényre van szükségünk. A górcső alatt tehát csakis átlátszó vékony lemezekre hasítható, vagy pedig mesterséges utón ilyenekké tett kőzetdarabkákat vizsgálhatunk.

Ezen utóbbiakat vékony csiszolatoknak nevezzük. Ilyeneket kell tehát a nem átlátszó, valamint a vastagabb átlátszó kőzetekből készítenünk. — Ezek elkészítésére nézve kitűnő Útmutatásul szolgálnak Vogelfang, Zirkel, Dr. Tschermak e tekintetben irt müvei, valamint Dr. Koch Antal erre vonatkozó „A górcső alkalmazása a kőzettanban“ és „Górcsövi vizsgálatok* eziiuü jeles értekezései.

Ki ezen müveket áttanulmányozza, be fogja látni azonnal, hogy ilyen ’siszolatok vizsgálása nemcsak végbetetlen tudományos fontossággal bir,