Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1876
9 hanem egyszersmind vonzó érdekessége által is igen melegen áj ;í ni ha tó-. Ezen vizsgálatukhoz tehát mindenek előtt élesen mutató górcső szükségeltetik, mely a tárgyakat legalább 100-szorosan nagyítja, de ezólszeriibb" és kedvezőbb eredményre jutunk, hogyha górcsövünk nagyítása 200—500 szoros vagy 10C0 szeres. Kísérleteimnél egy Parisban Nachetnél készült górcsövet használok,- melynek három rendbeli szem- és tárgylencséje van, ezeknek nagyítását GO-tól 300-ig lehet változtatni. A vizsgálandó kőzetből vékony lemezt készitünk, melynek vastagsága 0.09—0.01 vonalnyi, de talán még kisebb is lehet. Dr. Koch Antal „A górcső alkalmazása a kőzettanban“ czimü értekezésében az ily vékony lemezek elkészítése módját oly részletesen írja le, hogy ennek alapján kellő eszközökkel és vigyázattal bárki elkészítheti azokat. A vékony lemezekre hasítható kőzetrészeket gyakran minden további előkészítés nélkül lehet e czélra használni ; igy használható főleg a Mag- nesiacsilldm, az Oroiziiveg, a Gypsz stb. A tömör kőzetekből lebasitunk egy kis darabkát, ezt előbb köszörű lapon tímirgelpor közvetítésével, azután pedig homályosra köszörült üveglapon finomabb Smirgelporral súrolva csiszoljuk mindkét lapját, ezután iszapolt Smirgelporral csiszoljuk, s végre simított hársfán, homályos üveglapon vagy borjubőrön addig dörzsöljük, inig felület« tükröző fényes nem lesz. Az ily módon fényessé lett lemezt borszeszben megmossuk és azutáu canadai balzsammal tárgytartó üveglapra ragasztjuk és reá fedőüveget illesztünk. llyennemü esiszolatokat egyszerűbb utón is állithat elő a kezdő kőzetvizsgáló; magam is megkisárlém ezen utat s a kisérlet kellőleg sikerült. E czélra ugyanis vettem két porczellán szivarhamutartót, melyeknek talpai meglehetős egyenesek, az egyik érdes, a másik simább. Az ásványból vagy kőzetből ügyekeztem mindig oly darabkát lehasitani, mely már magára meglehetős lapos; erro részint a mutató-, részint a küzépujjal súroltam a darabkát iszapolt timirgelporral, előbb az órdesebb, azután a simább talpú hamuiartóu és pedig eleinte a mutató-, azutáu a középujjal ezért, mivel ennek nyomása öukényteleuül gyöngédebt) és a darabka ke- vésbbá van kitéve a szétiiyomás veszélyének. Ezen, mindenesetre igen kezdetleges csiszolás mellett lehetett például Mészkövet 0-125 vonalnyi, Sulypdtot és Kaolint 0-083 vonalnyi vékouy- sággal elkészíteni. — A osiszolatok vastagságát hasonló egyszerű módon határoztam meg. Egy félkouez közönséges fehér irópapirt, mely a régi mérek szerint 24 egymásra fektetett félivet tartalmaz, megmértem, ennek vastag
