Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1874
A) A gyula-fehérvári meteorologiai állomás észleleteinek áttekintése. 1843. 44., 45 és 1881-ik cvckiöl. A meteorologiai észleletek vezetésének czólja és szükségessége szakértők előtt nem ismeretlen s azért a közlött adatokat megelőző soraim teljesen fölöslegesek volnának, ha tekintetbe nem vennők, hogy nemcsak most, de jövőben is iskolai értesítőnk hasábjain kívánom észleldénk adatait a nagyközönség tudomására hozni, melyek a tanuló ifjúság kezébe kerülnek, kiknek nagyrésze előtt a dolog lényegében még ismeretlen. Ne róvassék fel tehát a következő sorok beiktatása rám nézve hátrányul. A természet összes tüneményei között alig van az emberiségre nézve nevezetesebb azoknál, melyek a légkörben mennek véghez s melyeket légköri tünemények nevezete alatt ismerünk. Már maga a lég és viz, mint a melyeken a légköri tünemények mutatkoznak, az Összes szerves tenyészet létfeltételeinek egyikét képezik, mert hiszen a mennyire bizonyos, hogy levegő nélkül sem állati, sem növényi élet nem létezhető: arany kalászszal ékes mezeink, vadakban bővelkedő erdeink és az emberi ész képzelő tehetségének befolyása alatt ezer féleképen idomitott, a legélénkebb színezetű virágoknak és a legizletesebb gyümölcsöket termő fáknak száz és száz nemével kecsegtető kertjeink és ezekkel együtt az összes létező szerves élet nehány teljesen esőtlen év lefolyása alatt ép oly bizonyosan tönkre menne. De az emberiség jelen állapotára nézve fontosságban ezeket is felülmúlja a melegség. a hő, mint oly erő, mely ama két anyagon mindazon változásokat előidézi,' mel y változások alapján a levegő és viz az allati és növényi életre nézve nemcsak alkalmatosokká. lesznek, de egyúttal azoknak oly számtalan alakját idézték elő. Ilyen változások az az tünemények: a légkörnek, a földnek és vizeknek hőmérséklete 8 ennek kiilömböző időkben észlelt változásai, a felhőzet sok alakja, a szeleknek iránya és nagysága — jobban mondva — erőssége, az egyszóval csapodéknak nevezett eső, hó, jégeső, harmat és dér keletkezése, a légnyomásnak ugyanazon helyen mutatkozó változásai stb. stb. Azon változások azaz tünemények összes égé, melyek a hő befolyása következtében a légkörben keletkeznek, ide számítván azokat is, melyek ezen tüneményekkel kapcsolatosak, képezi az id \ jár ást. Es valamely hely időjárási viszonyainak összege adja annak éghajlatát. A természettudományok azon ágát. mely az időjárási tünemények törvényeinek kiderítésével foglalkozik, Meteorológiának nevezzük. Ila földünk felülete teljesen és mindenütt ugyanazon alakulási viszonyokat mutatná; ha mindenütt a viz kirekesztésével ugyanazon földnemekből állana; ha nem volnának hegyei és légkörnélkül volna: akkor a hőtünemények kétségkívül mindenütt ugyanazon szabalj t követnék, — ám de földünk felülete különböző anyagokból és egyenlőtlenül
