Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1874
alakulván, ezzel az időjárás is oly titokszerüleg összetett törvényeket követ, melyeknek felderithelése még nem sok idő előtt is a legtudományosabb emberek kételyeit vonta ma- gára. Ámde az emberiség tudvágyát nem csökkenték meg semmiben az akadályok s annál kevésbbé itt, minthogy az időjárás azon kiengesztel hetién hatalmasság, mely saját útjait követve hol üdvünkre, hol kárunkra föltartóztathatianul működik, melynek hatása alól sem magán, sem társadalmi ügyeinket ki nem szabadíthatjuk, legfőlebb korlátozhatjuk hatását, ha sikerült azon törvények birtokába jutnunk, melyeket az időjárás követ. Oly tényezője az időjárás életünknek, melynek ur alma nemcsak a tenyészetre terjed ki, hanem módositólag nyúl közéletünk folyásába, magán életünk legaprólékosabb viszonyaiba. Ennyire érdekelve lévén az emberiség az időjárás által, nem csoda, ha daczára ama gúnyos ostromnak, melylyel a meteorologia olv hosszú időn át volt megtámadva, e tudományszakot újra és hatalmasabban, mint valaha, mivelós alá fogta, kettős föladatot tűzvén ki számára: tudományosat, midőn azon törvényeket törekszik kideríteni, melyeket az időjárást alkotó tünemények követnek,— és gyakorlatit, midőn meghatározza az egyes helyek éghajlatát és vizsgálódásainak eredményeit a gyakorlati élet körébe vonván, az emberiség javára hasznosítja. * Igaz ugvan, hogy ha a meteorologia működésének eredményét a csillagászatéval összevetjük, nem fogjuk azon csattanős eredményeket találni, melyekkel a csillagaszat dicsekedik. midőn évszázadokkal és ezredekkel előre megjósolja a napfogyatkozásokat, az, üstökösök megjelenését stb. stb. Es ez volt oka tulajdonképen eddig is el hanyagol tatásának, mert hiszen nem tudott megfelelni a mindenben csak hasznosságot keresők ama követelésének, hogy hát jövendölje meg az időjárást! Ámde ezzel még nincs minden érdeme lerántva, olv fel fedezéseket tevén a tudományok különféle ágai számára, melyeknek megfej-, tűse más utón lehetetlennek látszott. E tudományszak az, mely a klimatikus (éghajlati) viszonyokat meghatározván felvilágosított ai ránézve, hogy az éghajlat változásaival a jóllét forrásai, a növényi és állati élet is változásnak van alávetve és ennek folytán a különféle szabású éghajlatok alatt más és másként csoportosultak az emberek, más és másként fejlődtek testileg és szellemileg. Íme míg ezzel egy alapköve vari letéve a művelődés és polgárosodás történetének a múltban, egy alapszabálya van adva a szerves testek fejlődése tanának is nemcsak, de a jelenre nézve egy nevezetes nemzetgazdasági alapelv van egyszersmind ebben kimondva. Mert hiszen ez utóbbira vonatkozva a meteorologia egyes vidékek éghajlatát meghatározván, biztos útmutatást adhat arra nézve, hogy a vidékek éghajlati minőségének megfelelőleg melyik nővény tenyészhet legbiztosabban s kecsegtet legtöbb jövedelemmel és ezzel melyik állatfaj felel meg bizonyos vidék éghajlatának és növényzetének legbiztosabban. A meteoroloffia az, m<dv az évi halálozás és születés számait uffv a különféle be- tegségek gyakorisagát különböző éghajlatokra vonatkozólag összevetvén, megállapítja gyakran eddig el nem érhető világossággal ezek és az éghajlat változása közötti állandó összefüggést; hogy példával éljek, újabb időben azon tapasztalatra jutottak, hogy ha a közép- hőmérsékler, +7.2 C. fokra száll alá, a mellbetegek száma növekedik, ha pedig+4"-ra vagy megalabb süllyed, akkor eltekintve a járványoktól, a halandóság is igen gyorsan növekedik. Másfelől ha a középhőmérséklet + 12. 8 C fokra emelkedik, akkor elkezdődnek a bél betegségek és ha 15. 6 C fokra emelkedik a halandóság is igen gyorsan növekszik és az egész éghajlat a forró földöv jellegét veszi fel annak hatásaival. Legkisebb a halandóság akkor, midőn a középhömérséklet 4 és 15 C fokok közt marad. Gyula- Eehérvár középhőmérsékleteasa itt közlött évekről + 8. 9 es 10.9 C fokok közt ingadozik.
