A Győri Püspökség Körlevelei, 1961

Tartalomjegyzék

II.- 7 668/1961. sz. - ESPEKESí ÉRTEKEZLET

Folyó évi március 8-ra esperesi értekezletet hiv- tam össze a Püspökvárba, Az esperesi értekezleten a főespereshe- lyettesekkel és kér. esperesekkel elsősorban megbeszélésre kerültek az egyházmegye papságát és a hiveket érintő anyagi vonatkozá- su ügyek. Az értekezletnek erre vonatkozó határozatait ezúton ismertetem Tdő Papjaimmal és a határozatok végrehajtása érdekében az alábbi rendelkezéseket teszem: /669-677./

669/1961. sz. - EGYHÁZKÖZSÉGI KÖLTSÉGVETÉSEK ELKÉSZÍTÉSE

Az esperesi értekezlet több tekintetben módosította az egyházi adószedésre vonatkozó eddigi rendelkezéseket és a költségvetés elkészítésének módját.

1. /1 A Magyarországi Katolikus Egyházközségek Adóztatási Szabályzata” értelmében és az egységes irányítás érdekében f. évtől kezdődően minden egyházközség köteles minden évben költségvetést és zárszámadást készíteni még akkor is, ha az egyes tételek évenként nem változnak. A jóváhagyás minden esetben csak egy évre szól. Az állami törvények szerint is joga van adó szedésre az egyházközségnek, amennyiben jóváhagyott költségvetéssel rendelkezik.

2. / Az egyházközségi költségvetésbe felveendő az eddig párbérként szedett lelkipásztori járandóság is, vagyis a párbért is^egyházi adó módjára kell kezelni a beszedésnél és a könyvelésnél is. A könyvelésben a párbér elnevezést, ill. megjelölést mellőzni kell, mert a személyi járandóság megállapitása másképpen történik.

3. / A költségvetés összeállitása a következő módon történik:

BEVÉTELI TÉTELEKNÉL jelezni kell az adófizető alanyok /személyek vagy családok/ számát és azt, hogy az egyes adóalanyok milyen adókulcs szerint fizetik az egyházi adót. /Pl. évi 50,- Ft/. Irányadóul szolgálhat, hogy az egyházközségekre általában a hivek lélekszámúnak 10-15-szerese vetendő ki /1.000 lélek után 15.000,- Ft/, kisebb egyházközségeknél azonban magasabb is lehet az arány. Jóllehet a hivek egy részétől nem számíthatunk egyházi adóra, a lálekszám megállapításánál a nem-fizetőket is be kell számitani és az adó kivetésénél ezen lélekszám lO-15-szere- sét kell kivetni a ténylegesen fizetőkre.

A költségvetési előirányzatnak mindig reálisnak kell lenni, vagyis olyan összeget kell felvenni, ami az előző évi tapasztalatok alapján várható a hivektől.

KIADÁSI CÍMLETEK:

I. szám alatt szerepeljek a központi hozzá.járulások, éspedig 1. egyházmegyei járulék,^egyházközségi nyugdíjjórulék, 3. egjrházmegyei kölcsön törlesztése. - Ezen tételek a képviselőtestület gyűlésén nem képezik vita tárgyát, hanem csak tudomásul szolgálnak. Az esetleges kölcsönvisszatéritések felveendők a költségvetésbe, mégpedig a kölcsön kiutalásakor megállapított ás vállalt törlesztési mértékben.

II. .pont alatt a.személyi kiadások előirányzása következik az alábbi részletezésben: 1. plébánosnak /lelkésznek/ a/ személyi illetményre, b/ tüzelőre, c/ világításra, d/ személyzet fize-