A Győri Püspökség Körlevelei, 1961

Tartalomjegyzék

v_

tésare; 2. káplántartási dij, 3. segádlelkész fizetése, 4. egyházközségi alkalmazottak fizetése /kantor, sekrestyés, harangozó, pénzbeszedő/. - önálló beosztásban működő egyházi személy /plébános, adminisztrátor, lelkész/ személyi illetményének összege a kongruával együtt legalább havi 1.200,- Ft legyen. Az egyházközség teherbiróképessége szerint ennél nagyobb összeg is felvehető. Fűtésre, világításra és a háztartási alkalmazott fizetésére ugyancsak megszavazhat tetszés szerinti Összeget a képviselőtestület a javadalmasnak. Ha segédlelkész is működik a plébánián, a plébános káplántartás cimán is leérhet bizonyos összeget az egyházközségtől. Ennek nagysága a segédlelkésztől fizetett tartásdijjal együtt legalább ^300,- Ft legyen havonta. - Az egyházközségi alkalmazottak fizetésével kapcsolatban megjegyzendő, hogy ők sem szedhetik párbérként illetményüket, hanem az egyházközségi képviselőtestület- től kapják azt az egyházi adóból a velük kötött munkaszerződésnek megfelelően. Bár fizetésük havi összegben van megállapítva.-, illetményüket azonban ritkább időközökben /negyedévenként/ is felvehetik, ahogy az egyházi adó befolyik.

III. csoportba a dologi kiadások tartoznak; 1. SzTK-dij alkalmazottak után* 2. biztosítási' dijak, 3. fuvardíj, 4. irodafenntartás. - Itt jegyzem írug, hogy irodaienntartásre, továbbá fűtésre és világításra átalány-összeg nem vehető fel, hanem minden esetben a számlákkal igazolt összeg fizethető ki az egyházi adóból.

IV. Előre nem látott; kiadások. - Folyó évben a költségvetési előirányzatnak legalább 5 /-a veendő fel ezen a cimen, későbbi években 1-2 °/o is elegendő.

V. pont alatt a plébániaépület és templom fenntartására

minden évben felveendő a~ kcít-s égvetés 5 /-a. Ezt az Összeget inás- ra felhasználni akkor sem szabad, ha a költségvetési évben nem is fordítják azt az épületek karbantartására. Ez esetben tartalékolni kell a következő esztendőre. <

Az igy összeállított költségvetésben minden egyes tételhez oda kell Írni, hogy az a címlet a teljes költségvetési összeg hány /«-át teszi ki. /Pl. egyházmegyei járulék 1,500,- Ft,

10 %; nyugdíjjárulék 500,- Ft,3,3 /; plébános illetménye 6.000,- Ft, 40 %... plébániaienntartásra 750,- Ft, 5 %/. Ha az előirányzott összegnél kevesebb folyik be, az egyes tételeket csak a megjelölt /o arányában lehet felvenni. Ez esetben a központi hozzájárulásokat, valamint az SzTK és biztosítási dijat külön engedély- lyel a templompénztárból kell pótolni. Ha az előirányzatot meghaladja a befolyt Összeg, annak felhasználásáról az egyházközségi képviselőtestület külön gyűlésen dönt. A jegyzőkönyv felterjesztendő az Egyházmegyei Hatósághoz.

Az egyházi adó beszedésénél az önkéntesség elvét mindig szem előtt kell tartani, ugyanakkor azonban a híveket buzdítani lehet, hogy adófizetési kötelességüknek tegyenek eleget. Kívánatos lenne, hogy évente ne egy alkalommal szedjék az egyházi adót, hanem több, de legalább két esetben, hogy a híveknek módjában álljon a részletekben való fizetés.

Bár az egyházközségi költségvetések és zárszámadások felülvizsgálása n.m tartozik a kér. esperesek hatáskörébe, f. évtől kezdődően azonban azokat is a kér. espereseken keresztül kell^eljuttatni az Egyházmegyei Hatósághoz. Az esperesek azt vizsgálják meg, hogy a költségvetés a fenti előírásoknak megfelelően lett-e összeállítva. Az évi espemesl vizitáció alkalmával vizsgálják meg azt is, hogy az egyházközségi -vagyonkezelés szabályos-e.- 8 -