A Győri Püspökség Körlevelei, 1948
Tartalomjegyzék
42 életében. Eleven hitbuzgalmi mozgás legyen bennük. Egy plébánián sem engedhetjük ezeket ellanyhulni, még ke- vésbbé elsorvadni. Az eddigi jól bevált eszközök alkalmazásán kívül (katekizmusverseny stb.) igen üdvös hatásuk van az ifjúsági biblia délutánoknak, ha azokat megfelelően előkészítjük és megrendezzük. 4. Az új idők eseményeinek hullámverésében is mind világosabban kell látnunk, hogy a vallási, tehát természetfölötti élet fájának gyökerei a társadalom őssejtjének, a családnak természetes talajából szívják táplálékuk jelentős részét. Ma ennek igen nagy a fontossága. A vallásos nevelésnek is ott kell kezdődnie. A szülő, főképpen a jó édesanya lehet a legjobb előkészítője, majd kiegészítője, erősítője az iskolai hitoktatásnak. Hivatása, hogy segítse a jó iskola áldásos munkáját és ellensúlyozza a rossznak rombolását. Szentbeszédeinkben, gyóntatószékben. Jézus Szíve Szövetségben és család- látogatásunk alkalmával minden igyekezetünkkel azon legyünk, hogy a katolikus anyák és apák a hitoktatók hűséges munkatársai legyenek.' 5. Minden esperesi kerületben a hitoktatás felügyeletét és ellenőrzését ezennel az esp. kér. tanfelügyelők kötelességévé teszem. Természetesen a középiskolák hitoktatása püspöki biztosainak jogkörét érintetlenül hagyva. Nagyobb városokban a szükség szerint esetleg külön hitoktatási felügyelőket fogok kinevezni. Az esperesi kér. tanfelügyelők eddigi iskolai működése katolikus iskoláinkkal egyidőben megszűnt. Bőséges, hálás munkaterületet nyernek most a hitoktatás felügyeletében és irányításában. .Minden évben legalább egyszer meglátogatják a kerület általános iskoláinak hitoktatóit, ezek iskolai tanítását megbírálják, működésükről és általában a kerület hitoktatási ügyeiről minden év július 1-ig az egyház- megyei hatóságnak írásbeli jelentést küldenek. Erre nézve részletes útmutatást fognak kapni. Tisztelendő Testvéreimet kérem, hogy a Zs. H. 61—69. §-ait újból gondosan tanulmányozzák át. Ezek útmutatásai a hitoktatásra vonatkozólag, — jelen rendelkezéseimmel együtt mindenkire nézve kötelezők. Ismételten érkeztek az Apostoli Szentszékhez kérelmek arra nézve, hogy döntessék el az a századok óta vitatott kérdés, vájjon mi az egyházirend szentségének dogmatikai értelemben vett anyaga és alakja, vagyis lényeges szertartása a jelenlegi római rítusban ? Ezért Szentséges Atyánk, XII. Pius pápa 1947. november 30-án kiadott Sacramentum Ordinis kezdetű apostoli konstituciójá- val ezt az elméletileg és gyakorlatilag egyaránt rendkívül fontos kérdést véglegesen tisztázta és eldöntötte és pedig a három hierarchikus rendre (diaconatus, presbyteratus, episcopatus) nézve. E döntés értelmében a nevezett rendek szentségi anyaga — legalább is a jövőben — egyedül a kézföltétel, alakja pedig az azt követő Praefationak ama szavai, melyek az illető rend szentségi hatásait kifejezik. A pápai rendelet vonatkozó része így szól: „Divino lumine in vocato, suprema Nostra Apostolba Auctoritate et certa scientia declaramus et, quatenus opus sit, decernimus et disponimus: Sacrorum Ordinum Diaconatus, Presbyteratus et Episcopatus materiam eamque unam esse manuum impositionem ; formam vero item- que unam esse verba applicationem 1 2104. sz. Pápai döntés az egyházirend szentségének anyagáról és alakjáról.
