A Győri Püspökség Körlevelei, 1942
Tartalomjegyzék
42 terjesztésének rendes eszköze. Isten a hit kegyelmét rendszerint oktatáshoz köti, „fides ex auditu", „a hit hallásból vagyon" (Rom. 10, 17). Az oktatás a magvetés. Ha nincs magvetés, nincs aratás. Nem egy szántóvető ember áhítattal, keresztvetéssel kezdi a vetés munkáját. Tudja, hogy az ő munkája is fontos, de Isten az, aki a növekvést adja A hitoktató naponta magára alkalmazhatja a Benedictus szavait: „Et tu, puer, propheta Altis- simi vocaberis*. Ezzel a lelkülettel szője bele napi munkáját napi imádságába, és ezzel az emelkedett lelkülettel készüljön és menjen az iskolába. Szeressétek a gyermekeket! Krisztus helyett jártok követségben, szeressétek azokat, akiket az isteni Mester szeret. Örömmel öntsétek beléjük az Úr Jézus tanította igazságokat Tanítsátok őket erényekre, mutassatok nekik jó példát. Szívük fogékony minden benyomásra, ösz- tönszerűen utánozzák a nagyokat, különösen azokat, akik tekintélyben állanak előttük. Érezzétek át küldetésiek magasztosságát. Nemcsak a becsületes polgári kötelességteljesítés szándékával, hanem a természetfeletti megbízatás tudatával, unctio Spiritus-szal végezzétek szent munkátokat. Ez különösen most fontos, amikor a puszlítás és rombolás eddig nem látott eszközeivel tomboló háború sújtja az emberiséget, és elszánt emberek a társadalom átalakításában s a háborúban elért sikereket a szerintük bevált szellemnek és világnézetnek tulajdonítják. A nagy számokkal dolgozó hatalmas eredmények különösen az ifjúságnak tetszenek, az ifjúság hajlik legkönnyebben annak a szellemnek befogadására, amely ezeket az eredményeket létrehozza. Akire Isten lelkeket bízott, annak a világnézetek kavargó világában, a lelkeket fenyegető súlyos veszélyben, mint hajósnak a viharzó tengeren, át kell éreznie felelősségét és a tőle telhető éberséggel és megfeszített munkával kell dolgoznia és küzdenie, hogy megmentse a lelkeket. Ezért kérlek benneteket, Tisztelendő Testvérek, hogy a lelkek e válságában szítsátok fel magatokban naponként azt a meggyőződést, hogy hivatástok nagyszerű, felelősségtek óriási. Minden óra, amit a gyermekek, az ifjúság körében tölthettek, Isten ajándéka, tőke, amelyet kamatoztatni kell, kincs, amelynek fel- használásáról számot kell adnotok. Ebben a tudatban használjátok fel a rendelkezésre álló drága perceket lelkiismeretesen. A vallás nemcsak elmélet, hanem gyakorlat is. A hitoktatónak vallásosságra kell oktatnia tanítványait, vallási gyakorlatokkal vallásos életre kell őket nevelnie. E tekintetben igen jó szolgálatot tesz a liturgia gyakorlati megismerése, a Szívgárdában szokásos hetiparancs megtartása, vagy az egyik középiskolában igen jól bevált heti jófeltétel. Ha valamiben, akkor a vallásos nevelésben kell a szülői háznak együtt dolgoznia az iskolával. Ezért a hitoktató vonja be a szülőket is gyermekük vallásos nevelésének szent'ügyébe: a szülők támogassák a hitoktatót, a hitoktató pedig legyen a mostani nehéz időkben a szülők vigasztalója, tanácsadója és lelki támasza. A vallásos élethez természetfeletti segítség, kegyelem is szükséges. A kegyelemnek legbőségesebb forrásai a szentségek. A kegyelmi élet fenntartásához táplálék kell a léleknek. Azért kérlek benneteket, Tisztelendő Testvérek, fordítsatok különös gondot arra, hogy tanítványaitok a kegyelmi életet nagyrabecsül- jék, a szent eledel után, amely ezt táplálja, éhezzenek és szomjúhozzanak, és szívük vágyát követve, gyakran járulja
