A Győri Püspökség Körlevelei, 1942
Tartalomjegyzék
43 nak a szentáldozáshoz. Isten nemcsak az Ószövetségben sürgette az engesztelési; az Újszövetség lényege nem más, mint Istent engesztelő áldozat; a legutóbbi századokban történt magánkinyilatkoztatások is erről szólnak; Jézus Szentséges Szívének kijelentéseiben ezt kívánja az Úr; a lourdesi jelenésekben ezt sürgeti a boldogságos Szent Szűz; napjainkban is ez mentheti meg a világot a legborzalmasabb megpróbáltatásoktól. Oltsátok bele mélyen tanítványaitok leikébe ezt az igazságot, és nyerjétek meg őket minél nagyobb számban az engesztelés rendszeres és hathatós gyakorlatának: az elsőpénteki szentáldozásnak. A vallásos társulatok alkalmasak a lelki élet elmélyítésére és a szentségek gyakori használatának megkeveltetésére, de más szempontból is érdemesek arra, hogy a hitoktató külön időt, fáradságot és buzgóságot szenteljen nekik. Ma a közösség gondolata kezd előtérbe nyomulni, mindenfelé hangoztatják, hogy a magánérdeket alá kell rendelni a közérdeknek. Ezért az emberek jobban kaphatók közös munkára, egyesületi működésre. Használjátok ki, Tisztelendő Testvérek, ezt a kedvező hangulatot, teremtsetek a Szívgárdában, az Eucharisztikus Szövetségben, a Kongregációkban és minden ifjúsági egyesületben pezsgő életet, neveljetek bennük öntudatos, jellemes, kato? likus híveket és önzetlen apostolokat, ' vezetésre alkalmas férfiakat és nőket, akik majd részt vállalnak Krisztus megváltó munkájában. Külön felhívom figyelmeteket és kérlek benneteket, Tisztelendő Testvérek, ápoljátok a papi és szerzetesi hivatásokat. Nem ismeretlen előttetek az a tény,, hogy e hivatások száma feltűnően megcsappant. Az Isten ügyéért lelkesülő pap, az Egyház és a lelkek sorsát szívén viselő lelkipásztor ennek láttára nem maradhat közömbös. Az ifjak szíve lelkesedik nemes eszmékért és kiváló férfiakért, azért beszéljetek nekik többször arról, mily felemelő és magasztos dolog, ha valaki Isten dicsőségéért áldozatot hoz, mily dicső hivatás, ha valaki a halhatatlan lelkek megszentelésének és üdvözí- tésének szenteli életét. Adjátok kezükbe szent papok és szerzetesek életrajzát, oktatásaitok közben állítsátok szemük elé ezek példáját. Ha észrev^szitek hivatások csíráját, gondozzátok, segítsétek kifejlődésre. Beszéljetek az ilyen ifjak szüleivel, szerezzetek nekik jótevőket, irányítsátok, segítsétek őket megfelelő iskolába. A papi és szerzetesi hivatások előmozdítása a hitoktatónak egyik legfenségesebb feladata és egyben a legszebb hála a saját papi hivatásunkért. Visszatérve a beérkezett jelentésekre, még a következőkre hívom fel figyelmeteket : 1. Középfokú vagy középiskolából egy tanuló se maradjon ki anélkül, hogy meg ne bérmálkozott volna. 2. Az intézetbe járó ifjúsági lapok rovatánál a feleletben nem elég a lapok címét felsorolni, hanem legalább megközelítőleg meg kell jelölni azt is, hogy az egyes lapok milyen példányszámban járnak az iskolába. 3. Már most jelzem, hogy jövőben a hitoktatói jelentésekbe néhány új rovatot fogok iktatni, nevezetesen: a) papi és szerzetesi hivatások száma, b) missziós gyűjtés eredménye, c) Actio Catholica. A pápák szociális encyklikái, d) vallásos ünnepélyek, e) a hittanár, hitoktató tagja-e a Katolikus Hittanárok és Hitoktatók Egyesületének ? 4. Megkérlek benneteket, hogy jelentéseitekben esetleges tapasztalataitokat, nevezetesen azokat, amelyeket az elemi iskola
