A Győri Püspökség Körlevelei, 1939
Tartalomjegyzék
Ezért hangsúlyozta a társadalmi igazságosságot, az emberség méltóságának egyforma fenségessége alapján. Ezért kereste a megbékiilést az olasz állammal s minden népekkel. De ezért volt rendíthetetlen hittel meg nem alkuvó védelmezője is Krisztus országának. Akik a mai történelmi időkben élünk, azt hisszük, alig volt kor, amelyben az emberiség ilyen súlyos válságokkal küzdött volna. A leggyönyörűbb gondolatok, az emberies élet kifejlődésének csodálatos lehetőségei vívnak élet- halál-harcot szörnyű emberi tévedésekkel, nem ritkán gonoszsággal. Súlyos idők s mégis gyönyörű idők! Szentséges Atyánk súlyát is érezte a reá nehezedő tehernek, de gyönyörűségét is az Isten ügye védelmezésének. Az emberiség történetére messze kiható történelmi időknek ragyogó, királyi lelkű irányítója volt, nagy idők nagy pápája. Most elfogadta az Úr életének áldozatát. Ö tudja, miért fogadta el s miért most fogadta el. Siratjuk Atyánkat, mint Krisztus országának gyermekei, siratjuk, mint magyarok is. Akik hallhattuk szavát nemzeti zarándoklatokon, akik láthattuk atyai, meleg jóságú arcát, nem felejthetjük el soha. Szeretett bennünket tépettségünk miatt, szeretett hűségünk miatt. Nekünk adta a múlt évi Eucharisztikus Kongresszust, szeretetének zálogául küldötte hozzánk követének Pacelli kardinálist s a rádión keresztül atyai szívének szerete- tével szólott hozzánk. Igen természetes tehát, hogy döbbent fájdalommal állunk Szentséges Atyánk ravatalánál. Azonban épen azok a történelmi nagy események, amelyekben élt, magas fenségben mutatják nekünk s az emberiségnek az ő törékeny alakját. Lehetetlen nem látnunk mögötte az Isten fényességét, bölcseségét, hatalmát. Lehetetlen észre nem vennünk azt, akinek helytartója volt, Krisztust, az emberiség Királyát. Lehetetlen nem éreznünk a múlandóság lehelletén túl az örökkévalóság felséges illatát. Ez a ravatal, ez a sír bizonyság nekünk, erősség, bátorság és vígasztalás, mely megerősít bennünket, hogy egész hitiel, törhetetlen reménnyel és áldozatos
