A Győri Püspökség Körlevelei, 1935
Tartalomjegyzék
21 396. sz. Főpásztor nagybőjti szózata. III. Krisztusban Kedves Híveim! Beköszöntött a nagybőjti szent idő, és befejezéséhez közeledik a jubileumi esztendő. Templomaink oltárképét lila fátyol fedi, s a főoltár fölött magasra emelkedik a kereszt, egyetlen ékessége templomainknak a nagyböjtben. Oltár és kereszt: Krisztus szeretetének egész életünket átfogó kettős ajándéka. És most, megváltásunk 19 százados jubileuma alkalmával az oltár és a kereszt áll ünneplésünk középpontjában. A hála és szeretet érzelmei az utolsó vacsora termébe visznek vissza, megemlékezéseink a Golgota keresztjéhez vezetnek bennünket. A jubileumi búcsú elnyeréséhez kívánt templomlátogatásoknál is az előírt imákat az oltár és a kereszt előtt kell elvégezni, mert mindig e kettő volt ünneplésünk színhelye és dicsekvésünk egyedüli tárgya az apostol szavai szerint: „Tőlem azonban távol legyen másban dicsekedni, mint a mi Urunknak, Jézus Krisztusnak keresztjében“ (Gál. 6, 14.). Valahányszor lélekben ünnepelni akarunk, a magasra emelt kereszt mögött sorakozunk fel, és a tömjénillatos oltárt álljuk körül imádságos szívvel. Ezért a nagybőjti szent idő nem akadályozza a megváltásnak jubileumát, sőt a legalkalmasabb erre, mert a szenvedő Krisztust állítja lelki szemünk elé. Szentatyánk, XI. Pius pápa, a megváltás jubileumát azért terjesztette ki az egész világra, „hogy a gazdag lelki kegyelmek elnyerésének lehetősége... a földkerekség minden helyén egy álló esztendeig nyitva álljon" (Quod superiore anno kezdetű enciklika). Ezért most nagybőjti főpásztori szózatomban arra kérem Kedves Híveimet, hogy akik még nem használták volna fel ezt a kedvező alkalmat a lelki javak elnyerésére, tegyék meg most, a szentévnek hátralevő részében. A Szentatya intézkedése külön kiemeli, hogy a jubileumi búcsúnyerés föltételének nem lehet eleget tenni a kötelező húsvéti szentgyónással és szentáldozással. A jubileumi év azt kívánja, hogy többet is tegyünk, mint amire egyébként kötelezve vagyunk. Én pedig azt kérem Tőletek, hogy ezt a nagyobb buzgóságot a szentév lezárása után is tartsátok meg, járuljatok ezentúl évenkint többször is a szentgyónáshoz és szentáldozáshoz. Tudom, hogy ezzel nem kívánok Tőletek újat, sem rendkívülit, hiszen e téren már túlvagyunk a kezdet nehézségein. A hívek közül egyre többen végzik az elsőpénteki nagykilencedet, s a Legszentebb Szívnek szeretete és tisztelete fokozatosan növeli a gyakori áldozok számát. Szeretném, ha a jubileumi búcsú
