A Győri Püspökség Körlevelei, 1933

Tartalomjegyzék

'4 A rendelet egyéb intézkedéseiből köz­löm a következőket: A segédtanító rendszeresített és üre­sedésben levő álláson alkalmazott kezdő tanító. A helyettes tanító rendszeresített és betöltött álláson helyettesíti a műkö­désében akadályozott rendes tanítót. A ki­segítő tanító nem rendszeresített álláson alkalmazott tanító. A helyi javadalomnak részét képező és a mindenkori kezdőfizetésnek bizonyos százalékában kifejezett készpénzjáran­dóságok a fizetéskiegészítő államsegély megállapítása alkalmával 1933. évi március hó 1-től további rendelkezésig a) az elemi iskola rendes, szerzetesrendi, he­lyettes és kisegítő tanítóknál, továbbá a rendes, szerzetesrendi, helyettes és kisegítő óvónőknél minden, egyes százalék után havi 120 pengővel, vagyis évi 14'40 pengővel; b) elemi iskolai segédtanítók­nál minden egyes százalék után havi 1 pengővel, vagyis évi 12 pengővel számí­tandók. Az iskolafenntartó ezeket a helyi készpénzjárandóságokat 1933. évi március hó 1-től kezdve az így megállapított ösz- szegekben, tehát minden százalékos csök­kentés nélkül tartozik a tanerők részére kiszolgáltatni. Az eredetileg aranykoronában meg­állapított helyi készpénzjárandóságot 1 *36 szorzószámmal pengőre átszámítva az iskolafenntartó szintén minden csök­kentés nélkül tartozik a tanerőknek ki­szolgáltatni. A helyi javadalomnak részét képező és értékegységekben kifejezett természet­beni javadalomnak egy-egy értékegysége a fizetéskiegészítő államsegély szempont­jából továbbra is havi P75 pengővel, vagyis évi 21 pengővel veendő egy- értékünek. Az iskolafenntartó a tanszemélyzetnek a saját pénztára terhére az állami tanítóknál megkívánt feltételek mellett az állami tan­erőkét meg nem haladó összegű közleke­dési segélyt, hadipótlékot és igazgatói pótlékot biztosíthat. Ezek az államsegély megállapításánál figyelembe nem vétetnek és csökkentés alá nem esnek. 1933-ban a IV. Világjamboreet, a cser­készek világtáborozását a Magyar Cser­készszövetség rendezi Gödöllőn. A világ minden részéből katolikus cserkészek is nagy számban fognak itt összegyülekezni, az ő számukra pedig a lelki felfrissülés­nek nélkülözhetetlen forrása a szentmise­áldozat és szentáldozás. Ezért a Magyar Cserkészszövetség a szentmise fenségének és ezen világtalálkozó méreteinek meg­felelő, igazi cserkészegyszeriiségü, de még­is impozáns tábori oltárt óhajt felállítani, mégpedig idegen támogatás nélkül, a ma­gyar kát hívek közadakozásából. E ter­vet különös szeretettel ajánlom a Tdő Testvérek és hívek figyelmébe és kérem támog fásukat. Egyes kir. pénzügyi h tóságok, illetve adóhivatalok az egyházi javadalmasok illet- ményeit képező ingatlanok után községi pótadót vetettek ki, vagy pedig községi pótadóval közvetlenül a javadalom tárgyát képező ingatlanokat terhe ték meg. Mind­két álláspont téves, ami a kir. Pénzügy­minisztériumnak 1932. évi szeptember hó 30 án kelt 134.848/1932. VII. sz. rende­letéből kitűnik. A rendelet szószerint a következőket tartalmazza: „A földadóról szóló 1927. évi 100. P. M. számú hivatalos össze­állítás 6. § ában foglalt rendelkezés értel­mében a földadó a földbirtokot közvetle­nül terheli s annak tényleges birtokosa által fizetendő. Tényleges birtokosnak a tulajdonost, illetőleg haszonélvezet eseté­ben a haszonélvezőt kell tekinteni. Ezen törvényes rendelkezésnek megfelelően álla­pította meg a földbirtok tényleges birto­405. sz. Gödöllői IV Világ­iam boree. 406. sz. Javadal­masok mentes­sége községi pótadók alól.

Next

/
Oldalképek
Tartalom