A Győri Püspökség Körlevelei, 1931
Tartalomjegyzék
23 920 isk. sz. A párbér- váltsághoz való hozzájárulással a kül- birtokosok is megterhelhetők. Azok az egyházközségek, amelyek a párbérrendezés tárgyában kiadott 49765/1924. 1. sz. vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszteri rendeletnek b) pontját, — amely a párbérváltság előállításánál az általános és arányos teherviselés elvének érvényesítését írja elő, — a párbéregyezségek megkötésénél szem előtt tartották, az egyezségben több helyen kimondották, hogy a váltság egy része a párbérfizetésre köteles párokra egyenlő arányban, másik része pedig az egyházközség területén állami adót fizető kath. vallásu adózókra állami adójuk (föld-, ház- és kereseti adó) arányában fog kivettetni. A kivetésnek ezt a módját egyes helyeken az egyház- község területén állami adót fizető, de helyben nem lakó hívek sérelmezték s mert a kivetés elleni fellebbezésük nem vétetett figyelembe, felülvizsgálati kérelemmel fordultak a vallás- és közoktatás- ügyi m. kir. minisztériumhoz. Ilyen felülvizsgálati kérelemre hozta meg a minisztérium az alább egész terjedelmében közölt elvi jelentőségű döntést, amellyel a kérelmezők panasza elutasíttatik s egyben kimondatik, hogy a párbérváltság fedezésében a helyben nem lakó, de az érdekelt egyházközség területén adózó kath. hívek is bevonhatók A miniszteri döntés így hangzik: „170-6-145—1930. sz. A..........-i párbérváltság kivetése ellen birtokostársai nevében is közvetlenül hozzám intézett beadványára a következőkről értesítem. A párbértemészetii szolgáltatások rendezése tárgyában kiadott 49.765/924 I. sz. köríratom értelmében a ............-i egyhá zi alkalmazottak párbérváltságának rendezése céljából............-ben 1925. évi ápri lis hó 16.-án az egyházmegyei főhatóság megbízottja és a járási főszolgabíró közbenjöttével községi képviselőtestületi és róm. kath. iskolaszéki együttes ülés tartatott, melynek eredményeként az egyházi alkalmazottak párbér-, deputátum-, földmunkaváltság- és egyéb járandóságai egyezség útján rendeztettek. A létrejött egyezséget az egyházmegyei főhatóság 1925. évi április hó 21.-én 1706/925. sz. a. jóváhagyta s az egyezség 36.556/925. 1. sz. a. itteni részről is tudomásul vétetett. — A párbérrendezésnek egyik alapelve, hogy párbérfizetés terén eddig mutatkozott aránytalanságok kiküszöböltes- senek s az egyenlő mértékben való fizetés helyett az általános és arányos teherviselés elve jusson érvényre. Ennek az elvnek megfelelően állapíttatott meg a..........-i egyezségben a párbérfizetés oly módon, hogy a megállapított váltságnak felét az összes párbérfizetésre köteles párok fizetik egyenlő arányban, másik fele pedig egyenes állami adó (föld-, ház-, általános kereseti adó) arányában vettetik ki. — A párbérfizetésbe — mint azt már több döntésemben kifejezésre juttattam, — a helyben nem lakó, de az érdekelt plébánia területén birtokos róm. kath. adózó hívek is bevonhatók. — Ez alapon lettek panaszosok, mint a...........-i plébánia területén birtokos, de másutt lakó róm. kath. hívek párbérrel megterhelve. — Mindezekre való tekintettel a panaszt elutasítom. — Budapest, 1931. évi január hó 12.-én — A miniszter rendeletéből : Dr. Madarász István s. k., miniszteri tanácsos. Tudomásulvétel és miheztartés végett közlöm a nmélt. vallás- és közoktatásügyi miniszter úrnak alábbi rendeletét: 110—2/135—931. sz. Méltóságos és Főtisztelendő Püspök Ur! A m. kath. vallásalap kegyurasága alá tartozó egyházi épületeken a kegyúr által teljesítendő építkezéseknél a kézi- és igás- napszámokat a hívek tartoznak szolgáltatni, illetve azok váltságösszegét a vállalkozóknak megfizetni. 1080. sz. Vallásalapi kegyúri építkezéseknél kézi- és igás- napszám biztosítandó. /
