A Győri Püspökség Körlevelei, 1931
Tartalomjegyzék
24 Némely helyen a canonica visitatio vagy régi jogszokás alapján a község viseli ezeket a terheket. Utóbbi időben szokottá vált, hogy az egyházközségek a hívek szegénységére és a jelen nehéz gazdasági helyzetre való hivatkozással azt kérvényezik, hogy ezt a váltságösszeget, mely az építkezés költségeinek mintegy 15°/0 át képezi, a m. kath. vallásalap előlegezze, amit a hívek vagy a politikai község több évi részletben fizetnének vissza. Az eddigi tapasztalatok szerint azonban a visszafizetésnél nagyon nagy nehézségek merülnek fel. Az egyházközségek a fizetési határidőket nem tartják be, mindig újabb s újabb halasztást kérnek, sőt előfordult olyan eset is, hogy a fizetés teljesítését, hivatkozva a nehéz gazdasági viszonyokra, megtagadták. A politikai községek pedig azzal a kifogással éltek, hogy erre vonatkozó határozatukat a vármegyei törvényhatóság nem hagyta jóvá. S ha a m. kath. vallásalap több évi késedelem után végre meg is kapta az előlegezett összeget, jelentékeny kamat- veszteséget szenvedett. A vallásalapnak nagyon jelentékeny követelése van ilyen címen az egyes egyházközségeknél. Ép ezért, hogy a m. kath. vallásalap érdekeit megóvjam s kegyúri kötelezettségeinek teljesítésére eddig is oly nagylelkűen megnyilatkozott készségét és képességét megőrizzem, elhatároztam, hogy új építkezéseknél, valamint a helyreállítások azon eseteiben, amikor a hívek a közmunkát nem természetben szolgáltatják, hanem annak pénzbeli megváltását határozzák el, a munka kivitele iránt csak akkor fogok intézkedni, ha az egyház- község a közmunka váltságösszegét nemcsak egyházközségi határozattal ígéri, hanem a m. kath. vallásalap pénztárába már be is fizette. Ha pedig a politikai község tartozik viselni e terhet, akkor jogerős községi képviselőtestületi határozat bemutatását kérem. Mielőtt tehát a kegyúri plébánosok ilyen kegyúri építkezést vagy helyreállítást a kegyúrtól kérelmeznek, tartoznak biztosítani a hívek (illetve község) részéről szolgáltatandó kézi- és igásnapszámot vagy annak váltságösszegét. Van szerencsém tisztelettel felkérni Méltóságodat, méltóztassék erről a főhatósága alatt álló s m. kath. vallásalap kegy- uraságának örvendő plébániákat miheztartás végett értesíteni. Fogadja Méltóságod kiváló tiszteletem őszinte nyilvánítását. Budapest, 1931. március 11. Dr. gróf Kiebelsberg Kunó s. k. Tudomásvétel végett közlöm Nagyon- tisztelendő Papságommal a nmélt. vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter úrnak következő intézvényét: 110—2/266—931. szám. Méltóságos és Főtisztelendő Püspök Ur! A külön adóra vonatkozó törvényes rendelkezések 1930. évi 7400. P. M. sz. a. kiadott Hivatalos Összeállítása és annak végrehajtása tárgyában kiadott utasítás (megjelent a Budapesti Közlöny 1930 évi december hó 31-i számában) értelmében azok az adózók, akik az alkalmazottak kereseti adója alá esnek (tehát a lelkészek is), az államkincstár javára „külön adót“ is kötelesek fizetni. A külön adó alapja ugyanaz a jövedelem, amely után a lelkészek az 1927. évi 300. P. M. sz. Hivatalos Összeállítás 18. §-a értelmében az u n. alkalmazottak kereseti adóját fizetni kötelesek, azzal a különbséggel mégis, hogy mig az alkalmazottak kereseti adójánál csak a heti 20, vagy a havi 80 pengőnél kisebb jövedelem adómentes, addig a különadó szempontjából heti 30, havi 120 P-t meg nem haladó jövedelem tekintendő adómentesnek. A különböző forrásokból különböző 1081. sz. Lelkészek .külön adója*.
