A Győri Püspökség Körlevelei, 1930
Tartalomjegyzék
54 egyháznak tekintendő-e, vagy nem, hogy tehát külön egyházközséget képez-e, vagy nem, az ügy döntés végett kellő megvilágítással hozzám terjesztendő fel. A már működő egyházközségek képviselőtestületi határozattal térnek át az uj egyházközségi szervezetre. — Ezen ülés jegyzőkönyve két eredeti példányban beküldendő hozzám jóváhagyás végett. Az uj egyházközségek megalakítása a szabályzatban megállapított módon történik. Külön is felhívom lelkészkedő papságom figyelmét arra, hogy az előirt alakiságokat mindenben pontosan megtartsák, illetve megtartassák, nehogy az alakiságok megtartásának hiánya a választások megfellebbezésére és megsemmisítésére szolgáltasson alkalmat. Kívánatos, hogy az egyházközségek a szabályzatot több példányban megszerezzék, hogy az minél többeknek hozzáférhető legyen. Az egyházközségi szabályzat nem oly részletes, mint az iskolai Rendszabályok. Oly részletkérdésekben, amelyekre a szabályzat nem terjeszkedik ki, mind a választás, mind az ügyvitel tekintetében továbbra is a Rendszabályok rendelkezései veendők irányadóul. Az egyházközségi képviselőtestület megválasztásáról felvett jegyzőkönyv a fellebbezési határidő lejárta után két eredeti példányban felterjesztendő hozzám jóváhagyás végett. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a határozatot, hogy az x-i egyházközség megalakult és a püspöki kar által kiadott szabályzat elfogadtatott. A képviselőtestületi választási jegyzőkönyvvel egyidejűleg terjesszen be az egyház- község egyházi elnöke megokolt javaslatot a szabályzat 17. §-a alapján a képviselőtestületbe kinevezhető tagok személyére nézve. Az egyházközségi képviselőtestület a választás megerősítése után mihamarább tartson ülést s azon válassza meg a saját kebeléből az egyházközségi tanácsot. Az erről szóló jegyzőkönyv két eredeti példányban szintén felterjesztendő és egyidejűleg előterjesztés teendő a 35. §. c) pontja alapján a tanácsba kinevezhető tagok személyére nézve. Amint az egyház- községi tanács választási jegyzőkönyve jóváhagyva visszaérkezik az egyházközséghez, az eddigi egyházközségi képviselet, úgyszintén az iskolaszék működése megszűnik. Az egyházközségi tanácsra száll át az eddigi iskolaszékek teljes hatásköre, kivéve a tanítók és kántorok választását, amelyek a 43. §. d) pontja szerint az egyházközségi képviselőtestület hatáskörébe tartoznak. Az egyházközségi tanács, valahányszor iskolai ügyben jár el, az 51. §. szerint „az x-i egyházközségi tanács mint iskolaszék" megjelölést használja. Szükségesnek tartom külön kiemelni, hogy az egyházközségi szervezet életbelépésével nem változik meg az a jogviszony, amely egyes községekben az 1868. évi XXXVIII. t.-c. alapján a katli. iskola és a politikai község mint annak anyagi fenntartója közt fennáll. A szabályszerűen elfogadott és egyházhatóságilag jóváhagyott iskolai költségvetést az egyházközségi tanács mint iskolaszék ezután is átteszi a politikai községhez. (43. §) Az iskolai költségvetésen kívül az egyházközségi képviselőtestület, ahol annak szüksége merül fel, egyházi költségvetést is készít. (71. §.) Ez a költségvetés két eredeti példányban terjesztendő fel az egyházmegyei hatósághoz jóváhagyás végett a vonatkozó jegyzőkönyvvel együtt. Az egyházi költségvetési szükséglet beszedésére, amennyiben a 10%-ot meg nem haladja, felkérhető a községi elöljáróság. Az egyházközségi költségvetések és számadásokhoz űrlapok az Egyházmegyei nyomdában kaphatók. Ezek használata kötelező. Kisebb számadásokhoz és költség-
