A Győri Püspökség Körlevelei, 1924
Tartalomjegyzék
23 fi 777. sz. Évzáró jelentések. szabályozó rendelet mielőbbi kibocsátására." Ezen átirat értelmében elrendelem, hogy a lelkészek ott, ahol szükségesnek mutatkozik, a párbérszolgáltatásokra vonatkozó ideiglenes egyezséget mielőbb, de legkésőbb 1925. évi junius hó végéig nagy gonddal és körültekintéssel az átiratban lefektetett elvek szerint létesítsék. A főszolgabírói hivatalokat egyidejűleg magam is megkerestem az ideiglenes egyezségek létesítésénél való szives közreműködésre. Az egyházhatósági megbízott a kerületi esperes, illetve az esperes-plébánosok pár- bérrendezési ügyénél a kerületi visitator. A tárgyalás napját a hatósági megbízottak egyetértőleg állapítják meg. A kiszállás költségei az érdekelt lelkészt terhelik. Az ideiglenes egyezség négy példányban, illetve egy eredeti és három másolati példányban jóváhagyás végett ide felterjesztendő, az eredeti példány a plébánia irattárában fog megőriztetni, egy az itteni levéltárban, egyet a közreműködő köz- igazgatási hatóságnak fogok átküldeni, egyet pedig a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter úrhoz fogok felterjeszteni. Hogy a hatósági megbízottak kellőképen tájékozva legyenek, az érdekelt lelkészek a közreműködésre való felké- réskor közöljék velük járandóságaikat a can. visitatio vagy egyéb okmány alapján, a fizetésre kötelezettek számát, a jelenlegi szolgáltatás módját és mértékét és végül esetleges javaslataikal vagy kívánságaikat. Az 1923—24. tanévről szóló jelentésekből képet nyertem a főhatóságom alatt álló népiskolák állapotáról. Ez a kép általában örvendetes, de vannak elszomorító jelenségek is. Örvendetes a kép azért, mert a jelentésekből látom, hogy papjaim és tanítóim iparkodása következtében úgy az iskola belélete, mint annak közigazgatása fokozatos fejlődést mutat, az iskolába járás javul s a szorgalmi idő tartama is közeledik a törvényes kívánalmakhoz, másrészről azonban elszomorító jelenség, hogy még mindig akadnak az iskola élén állók közül olyanok, akik hivatásuk lelkét nem értik meg s kötelességeiket vagy nem képesek, vagy nem akarják megfelelően teljesíteni. Emiatt néhány tanító ellen kénytelen voltam nyugdíjazási, mások ellen fegyelmi eljárást indítani, egyeseket pedig külön nagyobb szorgalomra és kitartásra buzdítani. A plébános urakat is különösen felkérem, hogy mint a kath. népiskolának hivataluknál fogva vezetői és igazgatói, az iskolai életre a legnagyobb gondot fordítsák s a Rendszabályok 145. §-ának megfelelően azt állandóan szemmel kisérjék. A plébánosokat a kath. iskolából kiszorítani nem engedem. Emellett azonban a több tanítós iskoláknál — kevés kivétellel — vannak igazgató-tanítók is kinevezve. Az igazgató-tanítók teendőinek körét a Rendszabályok 188. §-a állapítja meg, melyet a Győregyházmegyei Tanítók Szolgálati Szabályzatának 39. §-a még inkább részletez. Ebben a körben az igazgató-tanító lelke lehet iskolája tanítási és nevelési munkájának. Mégis nem szabad feledni, hogy a neveléstudomány és módszertan elveinek figyelembevétele és észszerű alkalmazása tekintetében mindegyik tanítót szabadság illeti meg, ezen szabadsággal legjobb tudása és lelkiismerete szerint élhet, de viseli is a felelősséget azért, hogy osztályában úgy az oktatás, mint a vallás-erkölcsös nevelés tekintetében megkivántató eredményeket elérje. A tanító szabadsága biztosítja a tanító egyéniségének érvényesülését. Ennek megsértése miatt panasz nem is merült fel. De annál több panasz merült fel, hogy egyes tanítók 1. az iskolában későn jelennek meg, 2. bejelentés és szabadságkérés nélkül szabadságot vesznek igénybe, órákat mu-
