A Győri Püspökség Körlevelei, 1924
Tartalomjegyzék
24 lasztanak, úgy, hogy a plébános sokszor csak az utcán csavargó gyermekektől értesül, hogy nincs tanítás, 3. a gyermekeket a templomba nem kisérik, ott rájuk nem ügyelnek fel, 4. különösen a nyári nagy szünidőben, vasárnapokon, ha esetleg a községben megjelennek, a hívek botrányára, a szentmisét elmulasztják, 5. egyházi éneket, tornát, kézimunkát, kézügyességet hiányosan tanítanak s az is előfordul, mint a jelentésekből látom, hogy ugyanannál az iskolánál egyik tanító igen szép eredményt mutat fel, a másik tanító pedig azokra ügyet sem vet. Felesleges említenem, hogy az ilyen mulasztások kimerítik a fegyelmi vétségek jeleit, de sajnos állapotot teremtene, ha tanítóim egy részét fegyelmi eljárással kellene kötelességeik teljesítésére kény- szeri tenem. A jelentésekkel kapcsolatban még figyelmet érdemel az iskolaév megrövidítése. Az iskoláztatási kötelesség teljesítéséről szóló 1921. évi 30. t.-cikk végrehajtása tárgyában kibocsátott 1922. évi 130.700. számú vallás- és közoktatááügyi miniszteri rendelet 44. §-a módot nyújt az iskolaév törvényes megrövidítésére. Az erre szolgáló engedélyt, a hivatkozott §-ban meghatározott módon, kérjék mindazok az iskolák, melyeknél a mezőgazdasági munkák azt indokolják. Az engedélyt pedig használják oly módon, hogy vagy későbben kezdjék és korábban végezzék a tanévet, vagy hogy a tanév megrövidítése nélkül, csak a mezőgazdasági munkák idejére adjanak a 10 évesnél idősebb tanulóknak szabadságot, amint arról a Rendelet 45. §-a intézkedik. A tanév megrövidítése esetén a karácsonyi és a húsvéti szünet az összes tanulókra a legszűkebb határok közé szorítandó. Az egyházmegyei hatóságok már isrné' telve elrendelték, hogy a főhatóságuk alatt álló iskolákban csak a Szent István-Tár- sulat kiadásában megjelenő, vagy külön engedélyezett tankönyvek használhatók. Ennek ellenére számos iskolában más kiadású könyvek vannak használatban. Bár az ilyen tankönyveknek használata szabálytalan s fegyelmi vétségnek volna minősíthető, ezt a revízió alatt álló tantervre s ennek befejezése után elrendelendő tankönyvváltozásra tekintettel, a jelen alkalommal mégis mellőzöm s a számos előterjesztésre általában megengedem, hogy a használatban levő tankönyvek a további tankönyv-rendeletig használatban maradjanak, nehogy a szülőket a többszöri tankönyvváltozás újabb és újabb kiadásokkal terhelje. Pénzünknek leromlása az ifjúsági és tanítói könyvtárak szervezését és fejlesztését teljesen megakasztotta. Az ezzel járó szellemi károsodás elhárítása végett az iskolák 50 aranyfillér beiratási díjat szedjenek az 1908. évi 46. t.-cikkben megállapított 1 korona beiratási díj helyett s a befolyó összeget ifjúsági és tanítói könyvtár céljaira fordítsák. Ugyanerre a célra beszolgáltatandó a belépődíj mellett tartott ifjúsági előadások tiszta jövedelmének legalább 5 százaléka is. A könyvtári célokra fordítható összegekről événkint számadás terjesztendő be az egyházmegyei hatósághoz. A Rendszabályok 115. §-a az iskolaszékeknek kötelességévé teszi rendes iskolai költségvetések és számadások készítését. Ezen kötelességük teljesítésére ismételten felhívtam az iskolaszékek figyelmét. Ezt itt most megismétlem. A költség- vetésbe'a tanítóegyesületi gyűlésen résztvevő tanítók fuvar-(vasuti)díja a tényleges kiadásnak megfelelően, napidíjára pedig egyenkint 2 aranykorona veendő fel. Egyes költségvetések a kezdő tanítói fizetés százalékában megállapított helyi tanítói javadalmat helytelenül számítják s ezen járandóságot a kántortanító részére
