A Győri Püspökség Körlevelei, 1917
Tartalomjegyzék
144 A fentebb említett családi pótlékot, méltánylást érdemlő körülmények fennforgása esetén és ha azt a vagyoni viszonyok is indokolják, a miniszter (állami számvevőszék elnöke) — a pénzügy- miniszter előzetes hozzájárulásával — olyan alkalmazott részére is engedélyezheti, aki a megkívánt feltételeknek megfelelő egy vagy két gyermek után már élvez családi pótlékot s aki a gyermekeken kívül még legalább két, vele közös háztartásban élő és saját jövedelemmel nem biró családtagot tart el keresményéből.« Az 1017 : IX. t.-c. U. §-ának VIII. pontja: »Az 1!)12 : XXXV. t.-c. 9. §-a alapján a családtagok alán engedélyezhető családi pótlék két családtag után annyi, mint egy gyermek után. három családtag után annyi, mint két gyermek után, négy családtag után annyi, mint három gyermek után, öt családtag után annyi, mint négy gyermek után, és hal vagy hatnál több családtag után annyi, mint öt gyermek után. A családi pótléknak az a többlete, 'mely az ebben a pontban foglalt rendelkezések folytán az idézett 9. §. alapján engedélyeztetik, az engedélyező miniszteri (legfőbb állami számvevőszéki elnöki) határozat keltét követő naptári évnegyedtől kezdve jár.« 8. §. A családtagok után engedélyezhető családi pótlék iránt benyújtott Írásbeli kérést, illetőleg a szóbeli kérésről felvett jegyzőkönyvet az iskolaszék, felűgvelő- bizodság elnöke a 2. és 3. §-ban meghatározott eljárás után az illetékes törvényhatósági közigazgatási bizottsághoz terjeszti fel. A törvényhatósági közig, bizottság az előterjeszted kérést vizsgálat alá veszi és ha a családi pótlék megállapításánál fontossággal biró körülményeket kellően bizonyítottaknak nem találja, a bizonyítékok pótlólag való beterjesztése iránt intézkedik. A szükséges bizonyítékok bemutatása után, az összes körülmények mérlegelésével, a kérés teljesítésére vagy elutasítására nézve határozatikig indokolt javaslatot tesz és az. iratokat, a javaslat tartalmára való tekintet nélkül, a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztériumhoz (Vll/d. ügyosztály) terjeszti fel. A kérelem teljesítésére csak akkor lehet javaslatot tenni, ha a családi pótlékot kérő tanító, (-nő), óvónő által eltartott családtag: a kérelmezővel közös háztartásban él, vagy kizárólag a kérelmező költségén valamely gyógyintézetben ápoltatik és saját jövedelemmel nem bir; és ha ez a családtag 1. a kérelmező tanítónak, (-nőnek), óvónőnek a huszonnegyedik életkort már elért törvényes, vagy törvényesített édes-, vagy mostohagyermeke; 2. a kérelmező házaslársa, szülője vagy n agyszü lője; 3. a kérelmező házaslársának testvére, vagy testvérének házastársa; t. a kérelmező házastársának szülője; ö. a kérelmező teljes árvaságra jutott szülődén unokája; 6. a kérelmező testvérének, vagy liá- zaslársa testvérének teljes árvaságra jutott szülődén gyermeke; 7. a kérelmező által örökbefogadott, vagy nevelt gyermek; 8. a kérelmezőnek vagy házastársának törvénytelen gyermeke. Az előterjesztett kérések felett a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter Végérvényesen határoz. A családtagok után engedélyezett csalárd pótlék az 1912 : XXXV. t.-c. 10. §. utolsó bekezdése értelmében az engedélyező miniszteri határozat keltét követő naptári évnegyedtől kezdve jár. Az 1010 : XXXV. t.-c. 10. §-a: »A családi pótlék a gyermekek után annak a naptári évnegyednek kezdetétől jár, melyben a gyermek született. Elsőizben való alkalmazás esetén a már meglevő gyermek után a családi pótlék a szolgálat tényleges megkezdésének napját követő naptári évnegyedtől kezdve jár. A tényleges szolgálat kötelékébe visszavett nyugdíjas vagy végkielégített alkalmazott részére a már meglevő gyermekek után a családi pótlék,
