A Győri Püspökség Körlevelei, 1917
Tartalomjegyzék
a tényleges szolgálat újból való megkezdésének napját követő naptári évnegyedtől kezdve jár. A nőalkalmazottal megillető családi pótlék azt a napot kővető naptári évnegyedtől kezdve jár, amely napon bekövetkezett az a feltétel, amelynek alapján a nőalkalmazottnak családi pótlékra igénye van. A gyermek után a már folyósítva volt s bármely okból beszüntetett családi pótlék, ha arra az alkalmazottnak újból igénye van, azt a napot követő naptári évnegyedtől kezdve jár, amely napon megszűnt az az ok, amely miatt a családi pótlék beszünteltetett. A 9. szakasz alapján engedélyezett családi pótlék, az engedélyező miniszteri (állami számvevő- széki elnöki) határozat keltét követő naptári évnegyedtől kezdve jár. Ha a jelen szakasz szerint megkívánt feltétel valamely naptári évnegyed első hónapjának első napján áll be, a családi pótlék már ettől a naptári évnegyedtől kezdve jár.« 9. §. Az 1912 : XXXV. t.-c. 12. §-a szabályozza azt, hogy mely esetekben szűnik meg a családi pótlékra való igény, ugyanezen törvénycikk 15. §-a értelmében pc- % dig az iskolaszéki, felügyelő-bizottsági elnök köteles a tanítónak, (-nőnek), óvónőnek erre vonatkozó bejelentése alapján, vagy amennyiben a jogcím megszűnéséről közvetlen tudomást szerez, a családi pótlék beszüntetése iránt a törvényhatósági közigazgatási bizottság utján a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztériumhoz haladéktalanul előterjesztést tenni.Aa 1917 : IX. t.-c. 74. §. XIII. pontjában foglaltakra való tekintettel az eddig fizetéskiegészítő államsegélyben nem részesített iskola- és évodafentarlók családipót- lék^államsegély engedélyezése iránti kérelmének előterjesztése körül követendő eljárás. 10. §. Azok az iskolafentarló községek, hitközségek, óvodafentartó községek, hitközségek és jogi személyek, amelyek tanerőik törvényszerű fizetését eddig államsegély igénybevétele nélkül, saját erejükből biztositolták, a családipótlék-államsegély engedélyezését kérhetik: I. a községi, hitfelekezeti elemi népiskolánál alkalmazott rendes tanítóik, tanítónőik részére, ha 1. az elemi népiskola az 1868 : XXXVIII. t.-c.-ben meghatározott követelményeknek, valamint az 1907 : XXVII. t.-c. 16., 17., 18., 19., 20. §-ai értelmében az állami segélyezéshez kötött feltételeknek megfelel; 2. ha a községi elemi népiskola fen- tartására az 5°/o-os iskolai adó ki van vetve és ki van merítve, illetőleg ha a hitfelekezeti elemi népiskola fentartásá- hoz a hitközségi tagok évi hozzájárulásának összege állami egyenes adójuk 5o/o- ának megfelel; II. a községi, hitfelekezeti, társulati (egyleti) óvodánál alkalmazott rendes óvónők részére, ha 1. az óvoda az 1891 : XV. t.-c.-ben és az 1913 : XL. t.-c.-ben meghatározott követelményeknek megfelel; 2. ha a községi óvoda fentartásához a 30/o-os óvodai adó ki van vetve és ki van merítve, illetőleg ha hitfelckezeti, társulati stb. óvoda fentartásához a hitközségi, társulati tagok évi hozzájárulásának összege állami egyenes adójuk 3o/o-ának megfelel; Az 1917 : IX. t.-c. U. §-a: «XIII. A vallás- és közoktatásügyi miniszter felhalalmaztatik, hogy azokat a bármelyfoku tanintézeti fentartókat. akik tanerőik részére a törvényszerű fizetést eddig államsegély igénybevétele nélkül, saját erejükből biztosították és akik tanerőiket a jelen szakaszban megállapított családi pótlékban akarják részesíteni, beigazolt szegénységük esetén családipótlék-állam- segélyben részesíthesse; még pedig a tanítókra (tanítónőkre) nézve az 1907 : XXVII. és az 1913 : XVI. törvénycikkekben megállapított, az óvónőkre nézve az 1913 : XL. törvénycikkben megállapított, a többi tanerőre nézve pedig az érvényben levő vonatkozó fizetéskiegészílési államsegélyt szabá145