A Győri Püspökség Körlevelei, 1906
Tartalomjegyzék
4 bocsánatos vétket el nem követett, hogy beteljesedjék rajta az irás szava: Egészen szép vagy én barátnőm! és szeplő nincsen tebenned.«1 A trienti szent zsinat is a keresztény világ- hitének mondja azt a tanítást, hogy a boldogságos Szűz Istennek különös kegyelméből, egész életén át minden bűntől, még a legcsekélyebb bocsánatos vétektől is ment maradt.8 Mindebből az következik, Krisztusban szeretett Híveim, hogy a Fiú Isten megtestesülése miatt, a ki testét tőle vette, a boldogságos Szűz ment volt minden zavaró érzéki kivánságtól, a mely az ő értelmét vagy akaratát megelőzhette volna; nem volt neki olyan kivánsága, a mely a jó cselekedetek elvégzésében őt bármiképen akadályozhatta volna, mivelhogy épen e kívánságok okai annak, hogy hirtelen támadásaikkal szemben a legszentebb ember is többé-kevésbbé gyengének bizonyul és kisebb botlásokat elkövet. A szent Szűznek semmiféle élvezethez, a mely az érzékeket, a testet dédelgeti, kedve nem volt ; ő csak az Isten dicsőségét kereste, s a testnek csak annyit adott meg, a mennyi az életnek méltó fenntartásához szükséges volt. A boldogságos Szűzhöz a családi életnek földi, érzéki örömei sem férkőzhettek : ő neki embertől fogant gyermeke nem lehetett. Krisztus, a Szentlélek erejével fogant isteni gyermek a boldogságos Szűznek egyedüli gyermeke. * A szentírásból tudjuk, szeretett Híveim, hogy Mária az ő szüzességének sértetlen megőrzésére fogadalommal kötelezte magát, vagy legalább is erősen eltökélt szándéka volt, azt Isten dicsőségére szeplőtelenül megtartani. Es e szándékában ő még akkor is állhatatosan megmaradt, miután már el volt jegyezve sz. Józsefnek. »Küldeték Gábriel angyal az Istentől — irja az evangélium — Galileának városába, melynek neve Názáret, egy szűzhöz, ki egy férfiúnak vala eljegyezve Dávid házából, kinek neve vala József; és a szűz neve Mária.«4 Miután az angyal tudtára adta, hogy az Isten Igéjének anyja leend, a szűz megfélemledik, s tudni óhajtja »mikép leszen ez, holott férfiat nem ismerek?«6 Az angyal pedig egy szóval sem mondja, hogy Mária ezt az elhatározását Isten engedelméből vagy akaratából meg is változtathatja, sőt ellenkezőleg : e szándékában őt még jobban megerősíti, hivatkozva arra, hogy az anyai méltóságot csodás módon, szüzességének legkisebb sérelme nélkül fogja megnyerni. Nincsen itt szükség semmi emberi erőre, mert maga »a Szentlélek száll terád, és a Magasságbelinek ereje megárnyékoz téged ; és azért a Szent is, mely tőled születik, Isten Fiának fog hivatni.«6 Ezekből nyilvánvaló, szeretett Híveim, hogy a boldogságos Szűz férfiútól származó gyermeknek anyja lenni nem akart, s az Isten e szándékát szívesen fogadta, sőt azt ő benne még meg is erősítette. 1 S. Thom. S. Theol. 3, 27, 4. c. — * Sess. VI. de justif. can. 23: „Si quis hominem semel justificatum dixerit amplius peccare non posse, neque gratiam amittere; atqui ideo eum, qui labitur et peccat, nunquam vere fuisse justificatum ; aut contra, posse in tota vita peccata omnia, etiam venialia, vitare, nisi ex speciali Dei privilegio, quemadmodum de beata Virgine tenet Ecclesia : anathema sit.“ — 3 „Postquam facta est sacrarium Spiritus Sancti, et habitaculum Filii Dei, nefas est credere non solum aliquem motum peccati in ea fuisse, sed nec etiam carnalis concupiscentiae delectationem eam fuisse expertam. Et ideo abominandus est error Helvidii, qui etiamsi asserat Christum ex virgine conceptum et natum, dixit tamen eam postmodum ex Joseph alios filios genuisse.“ S. Thom. Compend. Theol. I. c. cap. 225. — * Luk. 1, 26. s köv. — 6 U. o. 1, 34. — 6 U. o. 1, 35.
